A beruházás meghiúsulása nagyobb kárt okozna, mint esetlegesen módosult feltételekkel történő befejezése – ez a kulcsmondata annak a törvényjavaslatnak, amely lehetővé tenné a Paks II. beruházásra vonatkozó, úgynevezett EPC-szerződés módosítását. A módosítás két dologra vonatkozna: a szerződés feltételeire – ebbe szinte minden belefér –, illetve a beruházás ellenértékére.
A beruházás költségének eredeti felső határa 12,5 milliárd euró. A törvényjavaslat részletesen felsorolja, mi miatt kell lehetővé tenni a szerződés módosítását, illetve miért elengedhetetlen a beruházás megvalósítása. Kiemeli például, hogy
A szerződés módosítására vonatkozó javaslat szerint a 2015-ben született törvény kiegészül azzal, hogy „(8) A létrejöttének napjától számított tíz év elteltét követően a Beruházás megvalósítására vonatkozó fővállalkozási szerződést (a továbbiakban: EPC szerződés) a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet előzetes hozzájárulásával a Megrendelő úgy is módosíthatja, hogy az EPC szerződés feltételeinek, illetve ellenértékének megváltoztatásakor – a hatályos EPC szerződésben foglaltaktól függetlenül – elsődlegesen a Beruházás megvalósítását késleltető, hátráltató bármely körülmény elhárításához fűződő érdeket, vagy az EPC szerződés megkötésétől eltelt időtartam vagy más, a Beruházást közvetlenül, illetve – a Fővállalkozó vagy az alvállalkozó tevékenységét érintően – közvetett módon hátrányosan befolyásoló hazai vagy nemzetközi gazdasági hatás következtében az EPC szerződésben meghatározott ellenérték növelését indokoló, Fővállalkozó által bemutatott vagy a Megrendelőnek más módon tudomására jutott, körülményt veszi figyelembe.”
Az indoklás szerint a jelen törvényjavaslat célja azon lehetőség megteremtése, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos két új, 5–6. atomerőművi blokk tervezésére, beszerzésére, létesítésére, üzembe helyezésére és üzemeltetésére irányuló beruházás megvalósítása továbbra is zökkenőmentesen történhessen.
A részletes indoklás kitér arra, hogy a beruházás gazdasági körülményeit hátrányosan érintették
egyúttal kedvezőtlenül befolyásolták az időtényezőket is.
A törvénymódosítás célja, hogy (…) lehetőséget nyújtson a megrendelő számára (…) a fővállalkozási szerződés módosítására annak érdekében, hogy a gazdasági és nemzetközi helyzetben bekövetkezett változások beruházást érintő hátrányos hatásai elháríthatók legyenek oly módon, hogy az ellenérték és a módosítás egyéb feltételeinek meghatározása során csak a törvényben meghatározott szempontok legyenek mérvadók minden egyéb körülmény mérlegelésétől függetlenül.
A javaslatban szereplő kedvezőtlen külső körülmények persze már egy ideje láthatók voltak, így az említett „időtényező” is. Ezek alapján a Világgazdaság már ez év márciusában előrevetítette, hogy csúszhat a projekt, és módosítani fogják a beruházásra vonatkozó szerződést. Igaz, akkor „pillanatokon belüli” módosítást valószínűsítettünk, de meg kellett várni hozzá a küszöbön álló törvénymódosítást.
Egy újabb, kis csúszás azonban már most is látható
azon felül, hogy már régen nem 2029ľ2030-as átadásról, hanem a 2030-as évek elejéről hangzanak el nyilatkozatok. A kis csúszás pedig az, hogy az év végéig ígért első betonöntésre valószínűleg már csak januárban vagy februárban kerül sor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter legutóbbi bejelentése szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.