Többe kerülhet Paks II. a tervezettnél – de ennek jó oka van

A beruházás meghiúsulása nagyobb kárt okozna, mint esetlegesen módosult feltételekkel történő befejezése – ez a kulcsmondata annak a törvényjavaslatnak, amely lehetővé tenné a Paks II. beruházásra vonatkozó, úgynevezett EPC-szerződés módosítását. A módosítás két dologra vonatkozna: a szerződés feltételeire – ebbe szinte minden belefér –, illetve a beruházás ellenértékére.

A beruházás költségének eredeti felső határa 12,5 milliárd euró. A törvényjavaslat részletesen felsorolja, mi miatt kell lehetővé tenni a szerződés módosítását, illetve miért elengedhetetlen a beruházás megvalósítása. Kiemeli például, hogy

• Magyarország energiafüggésének csökkentése olyan alapvető nemzetgazdasági érdek, amely egyúttal a fenntartható fejlődést is szolgálja.
• A beruházás alapvető fontosságú továbbá azon cél elérése érdekében, amelyet a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló, 2014-ben született, magyar–orosz kormányközi egyezmény rögzít.
• Uniós tagságunkból fakadó érdek is, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitása, hosszú távú működése fenntartható legyen, és ezáltal a Paks II. Atomerőmű Zrt. felkészüljön a két új paksi atomblokk üzemeltetésére.

A szerződés módosítására vonatkozó javaslat szerint a 2015-ben született törvény kiegészül azzal, hogy „(8) A létrejöttének napjától számított tíz év elteltét követően a Beruházás megvalósítására vonatkozó fővállalkozási szerződést (a továbbiakban: EPC szerződés) a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet előzetes hozzájárulásával a Megrendelő úgy is módosíthatja, hogy az EPC szerződés feltételeinek, illetve ellenértékének megváltoztatásakor – a hatályos EPC szerződésben foglaltaktól függetlenül – elsődlegesen a Beruházás megvalósítását késleltető, hátráltató bármely körülmény elhárításához fűződő érdeket, vagy az EPC szerződés megkötésétől eltelt időtartam vagy más, a Beruházást közvetlenül, illetve – a Fővállalkozó vagy az alvállalkozó tevékenységét érintően – közvetett módon hátrányosan befolyásoló hazai vagy nemzetközi gazdasági hatás következtében az EPC szerződésben meghatározott ellenérték növelését indokoló, Fővállalkozó által bemutatott vagy a Megrendelőnek más módon tudomására jutott, körülményt veszi figyelembe.”

Egyszerűbben: a paksi szerződésnek igazodnia kell az új körülményekhez 

Az indoklás szerint a jelen törvényjavaslat célja azon lehetőség megteremtése, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos két új, 5–6. atomerőművi blokk tervezésére, beszerzésére, létesítésére, üzembe helyezésére és üzemeltetésére irányuló beruházás megvalósítása továbbra is zökkenőmentesen történhessen.

A részletes indoklás kitér arra, hogy a beruházás gazdasági körülményeit hátrányosan érintették

• a koronavírus-járvány,
• az orosz–ukrán katonai konfliktus,
• az inflációs és az ukrajnai háború miatti szankciók hatásai,

egyúttal kedvezőtlenül befolyásolták az időtényezőket is.  

A törvénymódosítás célja, hogy (…) lehetőséget nyújtson a megrendelő számára (…) a fővállalkozási szerződés módosítására annak érdekében, hogy a gazdasági és nemzetközi helyzetben bekövetkezett változások beruházást érintő hátrányos hatásai elháríthatók legyenek oly módon, hogy az ellenérték és a módosítás egyéb feltételeinek meghatározása során csak a törvényben meghatározott szempontok legyenek mérvadók minden egyéb körülmény mérlegelésétől függetlenül.

Fél éve sejthető a változtatás szükségessége

A javaslatban szereplő kedvezőtlen külső körülmények persze már egy ideje láthatók voltak, így az említett „időtényező” is. Ezek alapján a Világgazdaság már ez év márciusában előrevetítette, hogy csúszhat a projekt, és módosítani fogják a beruházásra vonatkozó szerződést. Igaz, akkor „pillanatokon belüli” módosítást valószínűsítettünk, de meg kellett várni hozzá a küszöbön álló törvénymódosítást.

azon felül, hogy már régen nem 2029ľ2030-as átadásról, hanem a 2030-as évek elejéről hangzanak el nyilatkozatok. A kis csúszás pedig az, hogy az év végéig ígért első betonöntésre valószínűleg már csak januárban vagy februárban kerül sor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter legutóbbi bejelentése szerint.