Veszély fenyegeti az ukrajnai békekötést és Európát: lecke az izraeli háborúból

Örök, nem múló logika: háború közben mindig vannak, akik nem kívánják a békét, különben nem is lenne háború. Ha „esedékessé” válik a béke, az ő agyuk akkor forog a legelkeseredettebben, hogyan akadályozhatnák meg: ez magyarázza, miért akkor a legnagyobb a félelem egy sorsfordító provokációtól, amikor Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme a legnagyobb hátszelet adta meg a reményeknek, hogy lezárulhat az ukrajnai háború. A politikusok, ha történelmet keveset olvasnak is, az izraeli háború kirobbanása által felrajzolt hatalmas felkiáltójelre még jól emlékeznek.

Ezt a tanulságot érdemes felidézni, mert ott les a militarizálódó és szétbomló világra az események alakítói gondolkodásának a mélyéről. 

– fogalmazott Orbán Viktor magyar kormányfő a védelmi tanács szerdai rendkívüli ülését követően. Az óvatosságban nincs egyedül: a harmadik világháború kockázatáról talán még soha nem cikkezett annyit és olyan komolyan a nemzetközi sajtó az ukrajnai háború 1003 napja történt kitörése óta, mint most.

Az ukrajnai háború és az Operation Deutschland

A tömérdek cikk közül említsük szemléltetésül az „Operation Deutschland” kiszivárgásáról szólókat: ez az ezeroldalas titkos dokumentum állítólag azt részletezi, hogyan vetnének be nyolcszázezer NATO-katonát Ukrajnában szükség esetén. Egy ilyen szükség tudjuk, mit jelentene.    

A sajtójelentések igazságtartalmának vizsgálata nélkül: ez a hír három héttel azután került a nyilvánosság elé, hogy kiderült – január 20-án az ukrajnai békekötést kvázi megígérő Donald Trump kerül a NATO-vezér Egyesült Államok elnöki székébe.

Soha nem látott béke jött volna – irtózatos háború lett helyette

 – ezzel a címmel közölt háttérelemzést még az izraeli háború kirobbanásának hétvégéjén a Világgazdaság.

Azokban a napokban erről az „egybeesésről” világszerte írtak a lapok, később is előkerült időnként, de elhomályosították a közel-keleti vérzivatar és a miatta a nyugati országokon végigsöprő tiltakozási hullám hírei, köztük a napokban történt amszterdami zsidóverésé. 

Érdemes tehát az alapösszefüggést – amire a világpolitikai elit jól emlékszik, hiszen máig nem szabadul a következményektől – újra felidézni. Az ukrajnai háború egy fájdalmasan lehetséges kimenetelét illetően az izraeli háború szolgál ugyanis magyarázattal, háttérrel és figyelmeztetéssel.

Az izraeli háttér – nem konspirációs elmélet

Az események időrendje Izraelben: a háború kitörését órákkal előzte meg egy másik, a térség jövőjét hosszú távra is meghatározni képes fejlemény híre – kiszivárgott, hogy eredményre juthat a Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok közti egyezkedés. 

Ez arról szólt, hogy Szaúd-Arábia hajlandó lenne emelni olajkitermelését egy bonyolult alku keretében, amely Izrael elismerését is tartalmazná. Ez valóban történelmi, sok évtizedes ellenségeskedést lezáró, és talán visszafordíthatatlan fejlemény lett volna. Ami azonban sokaknak nem lett volna ínyére: a független Palesztináért harcoló Hamásznak, a libanoni Hezbollahnak, a mögöttük álló Iránnak, és nyugati elemzők szerint a saját háborújáról a figyelmet szívesen elterelő Oroszországnak sem.

A békét egy véres provokációval sikerült megtorpedózni: a Hamász október 6-i  izraeli vérengzését még véresebb, máig tartó, és Libanonra is kiszélesedett válaszcsapás követte. Szó szerint a tartósnak ígérkező béke ajtajából fordult vissza a Közel-Kelet, amikor az egyik lába már a küszöbön túl volt. Mikor lesz ott béke? – erre a kérdésre ezek után sokan lemondóan úgy válaszolnak: soha. Pedig már kéznyújtásnyira volt. 

A távozó Joe Biden és a népszerűtlen Keir Starmer nem a béke irányába tett lépést

Az izraeli események fényében egyáltalán nem indokolatlan a félelem, hogy Ukrajna esetében is valamilyen provokációval igyekezhetnek megfordítani a még igazából el sem kezdődött békefolyamatot az ellenérdekeltek, mielőtt még Donald Trump elfoglalná az amerikai elnöki széket.

A politikusok egy része az amerikai elnökválasztások óta nem fukarkodott az aggasztó előjelek produkálásával. Csak szemelgettünk:

• A Fehér Házból hamarosan távozó Joe Biden elnök hosszú huzavona után, most először engedélyezte Kijevnek amerikai ballisztikus rakéták mélységi bevetését Oroszországban, amit villámgyorsan meg is tettek. Az oroszok válaszul olyan interkontinentális ballisztikus rakétát vetettek be, amely nukleáris töltettel is felszerelhető.
• Egy nappal később az ukránok szintén nagy hatótávolságú brit Storm Shadow cirkálórakétákat is bevetettek Oroszország ellen.
• A háború során először észak-koreai csapatokat támadtak az ukránok Oroszországban.
• Vasárnap éjjel két kulcsfontosságú optikai kábelt elvágtak a Balti-tenger mélyén, a Nyugat az oroszokat vádolja, a Kreml szerint ez képtelenség. Minta, vagy nem – nem tudhatjuk –, mindenesetre az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásával is az oroszokat vádolták Nyugaton, amíg ki nem derült, hogy Kijevben rendelték meg az akciót.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a frissített nukleáris doktrínát, és ennek nyomában felszöktek a félelmek, hogy a nyugati rakéták használata Oroszország területén akár atomreakciót is kiválthat. Kiderült az is, hogy Oroszország mobil nukleáris óvóhelyeket gyárt, mégpedig tömegesen.
• Vérfagyasztó terv szivárgott ki a német háborús készülődésről.