késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Németország elveszíti önmagát: Merkel legfontosabb örökségét is kukába dobja
A közelgő németországi választások nagy kérdéseket vetnek fel az ország feszes államháztartása leghíresebb jelképének, az Angela Merkel által az alkotmányba berakatott, hírhedt „adósságféknek” a jövőjével kapcsolatban.
A világ harmadik legnagyobb gazdaságának politikusai azt firtatják, hogy van-e még értelme az állami hitelfelvétel legendás korlátjának egy olyan bizonytalan világban, amelyet Donald Trump újraválasztása, az ukrajnai háború és Európa gazdasági hanyatlása jellemez.
Angela Merkel akkori kancellár egy 2009-es alkotmánymódosítás során rakatta be a dokumentumba az adósságféket, az úgynevezett „Schuldenbremse”-t.
Ez a költségvetési hiányt a bruttó hazai termék 0,35 százalékában korlátozza, viszont nehéz gazdasági helyzetben megenged alóla kivételeket. Mostanában azonban úgy tűnik, hogy a „nehéz gazdasági helyzet” egyre inkább a hétköznapok része, nem pedig kivétel.
Merkel öröksége hozzájárult Scholz bukásához
A költségvetési kényszerzubbony például hozzájárult Olaf Scholz kancellár kormánykoalíciójának bukásához, a – valószínűleg 2025 február 23-án tartandó – előrehozott választásokhoz. A koalíció e hónap elején – hosszas agónia után – azért bukott meg, mert Christian Lindner pénzügyminiszter javaslatai a hiány korlátok között tartására elfogadhatatlannak bizonyultak koalíciós partnerei, a Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek számára.
A német gazdaság szereplői számára egyre nyilvánvalóbb, hogy az adósságfék nemcsak az adósság elszabadulását, de magát a gazdasági növekedést is fékezi. Németország az idén immár második éve lesz recesszióban, égető szüksége lenne gazdaságélénkítő intézkedésekre. A kormány gazdasági tanácsadói például nemrég olyan szabályozásmódosítást javasoltak, amely lehetővé tenné az állami beruházások növelését. A német jegybank, a Bundesbank – amely általában a költségvetési konzervativizmus bástyája – hónapok óta azzal érvel, hogy
indokolt lenne egy mérsékelten nagyobb hitelfelvételi mozgásteret lehetővé tevő reform,
míg az államadósság általános aránya alacsony marad.
A választások előtt azonban nem olyan egyszerű megszabadulni a Schuldenbremse-től: bármilyen változtatáshoz kétharmados többségre lenne szükség a parlament alsó- és felsőházában egyaránt. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) ellenez minden reformot, akárcsak a Lindner vezette FDP.
Valószínű az is, hogy az előrehozott választás toronymagas esélyese, a CDU, a jobbközép kereszténydemokraták nem támogatnának semmi olyasmit, ami meghosszabbítaná az ellenzékben töltött időt – hatalmi pozícióból akarnak kidolgozni egy új alkotmányváltozatot.
Van azonban egy érv a gyors cselekvés mellett is: a közvélemény-kutatások szerint az új Bundestagban az AfD és a szélsőbalos Sahra Wagenknecht Szövetség elegendő mandátumot szerezhet ahhoz, hogy blokkoljon bármilyen kétharmados javaslatot. Ez arra ösztönzi a jelenlegi német politika fősodrába tartozó pártokat, hogy most állapodjanak meg az adósságfék módosításáról, ne bízzák azt a forgandó politikai szerencsére.
Felix Banaszak, a Zöldek egyik vezető politikusa a hét végén azt mondta, reméli, hogy a CDU vezetői tartományi szinten nyomást gyakorolnak berlini kollégáikra az alkotmány azonnali módosítása érdekében, „mert látják, hogy erre a reformra szükség van”.
Szívesen támogatnám, de hogy lesz-e elég idő rá, azt nem tudom
– mondta az alkotmánymódosításról Saskia Esken, az SPD elnöke a múlt héten a Politico című lapnak.
Friedrich Merz, a kancellári szék várományosa számára is leesett a húszfilléres. A CDU vezetője – aki korábban nyíltan kiállt az adósságfék mellett – a múlt héten indította kampányát, és meglepte a választókat azzal, hogy jelezte, most már nyitott az adósságfék lazítására. „Természetesen meg lehet reformálni” – mondta Merz. „A kérdés az, hogy miért? Milyen célból? Mi az eredménye egy ilyen reformnak?”
Merz kifejtette, hogy nem támogatna egy olyan reformot, amely lehetővé tenné a fogyasztásra vagy a jólétre fordított magasabb kiadásokat, de ha a többlethitel-felvétel a beruházások fellendítését szolgálná, akkor a javaslat mellé állna.
A jogszabály jelenleg úgy fogalmaz, hogy az adósságféket
fel lehet függeszteni természeti katasztrófák vagy szokatlan, a kormányzat ellenőrzésén kívül álló, az állam pénzügyi kapacitását lényegesen károsító, rendkívüli vészhelyzetek esetén.
Németország 2020–2022-ben élt is ezzel a lehetőséggel a világjárvány és az ukrajnai háború miatt. De amint visszatért a „normalitás”, a szabály ismét életbe lépett, ami költségvetési akrobatikára kényszerítette Berlint, hogy a hitelfelvételi keretek között tartsa a költségvetést.
Ilyen volt például az a számviteli trükk, amelynek keretében nagyobb kiadási tömböket különítettek el különleges célú alapokba (Sondervermögen) – gyakorlatilag költségvetési kiadásokat pakoltak át a büdzsén kívülre. Ennek a gyakorlatnak tavaly év végén vetett véget a legfelsőbb bíróság, ráadásul a Bundesbank is keményen kritizálta.
A Scholz vezette SPD és a Zöldek is készek voltak arra, hogy az ukrajnai háború és az azt követő energiaválság pénzügyi következményei miatt idén ismét felfüggesszék a szabályokat. Lindner azonban már nem volt hajlandó ehhez asszisztálni.
Válságok futószalagon – Brüsszelben is
Az adósságfék felpuhítása több állami beruházást tenne lehetővé egy olyan időszakban, amikor Európa legnagyobb gazdaságának égető szüksége van támogatásra. A német ipar válságok sorozatával kénytelen szembesülni:
- demográfiai problémák,
- alacsony szintű digitalizáció,
- elhibázott energiapolitika,
- a kínai kereslet lanyhulása,
- továbbá egyre jobban fenyeget az Amerikával folytatott kereskedelmi háború kiéleződése.
Mindezek eredőjeként a német versenyképesség riasztó mértékben csökkent – elég csak ha az egykor szebb napokat látott német autóipar szenvedését nézzük. A válság megoldása szerkezeti átalakítást igényel, ez pedig költségvetési beruházások nélkül nem fog menni.
Úgy tűnik azonban, hogy Németország – és különösen a Bundesbank – nem szerené Brüsszelre bízni a költségvetési felelősséget.
Kedden a jegybank bírálta az új európai költségvetési kiigazítási eljárásokat, amelyekben az országspecifikus költségvetési korlátokat „rendkívül bonyolultnak” minősítette. Ursula von der Leyen ilyen kétoldalú megállapodásokkal váltaná fel az eddigi, a tagállamok mindegyikére vonatkozó deficitszabályt.
A Bundesbank szerint a korlátok megállapításának módja „meglehetősen átláthatatlan”. Frankfurtban, akárcsak Berlinben, továbbra is kétségek merülnek fel a hétéves deficitcsökkentési ígéretek hitelességével kapcsolatban, különösen mivel
az európai kormányok ritkán bírják ilyen sokáig a fiskális antialkoholizmust.
Még a Zöldek is úgy döntöttek, hogy nem követelik az adósságszabály teljes visszavonását, mert óvakodnak attól, hogy a választók a költségvetési felelőtlenség bélyegét süssék rájuk. A hét végén a párt vezetői el is vetették a párt ifjúsági szervezetének erre irányuló javaslatát.
Lehet, hogy a Schuldenbremse a végét járja, de megszüntetéséhez olyan mértékű egységre lenne szükség, amely az elmúlt években meghaladta a német politikusok képességeit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.