A kiegyensúlyozott költségvetéssel növekvő pályára állhat a magyar gazdaság

A kedvezőtlen világgazdasági körülmények a magyar gazdaság teljesítményében is éreztetik a hatásukat. Az átmeneti mérséklődés után azonban a magyar gazdaság tartós növekedési pályára áll, 2025-ben az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet, amelyhez a költségvetés egyensúlyának megerősítése is alapot ad – írta az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszerének 2024. október végi helyzetéről pénteken kiadott részletes tájékoztatója bevezetőjében a Pénzügyminisztérium (PM).

Október végéig az államháztartás központi alrendszere 3050,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3048,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 197,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 199,0 milliárd forintos hiányt mutattak.

A jelentés szerint a kamatkiadásokra fordított kifizetések összege október végéig 3198,5 milliárd forint volt, ami 899,6 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. A tárca kiemelte, hogy bár a forintpiaci kamatok már 2023-ban elkezdtek csökkenni, a pénzforgalmi kamatkiadásban ez a csökkenés csak késleltetve jelentkezik. A jövő évre nézve a kamatkiadások érdemben csökkenni fognak.

Tartósan meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 5244,1 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 2197,2 milliárd forintot fordított a kormány október végéig.

Jó hír, hogy az Európai Unió 2025-ös költségvetése alapján jövőre jóval több pénzt kaphat hazánk az EU-tól.

A Pénzügyminisztérium jelentése hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett: az idei évben a hiányt a GDP 4,5 százalékára kívánja csökkenteni, majd a mutatót jövőre 3,7 százalékra, 2026-ra pedig 3 százalék alá mérsékeli.

A minisztérium emlékeztet arra, hogy az államháztartás központi alrendszerének az elfogadott költségvetési törvényben szereplő 2,9 százalékos ESA-hiányhoz tartozó pénzforgalmi hiánya 2514,8 milliárd forint. A 4,5 százalékos módosított hiánycélhoz tartozó várható éves pénzforgalmi hiány – a kormányzati szektor egyenlegéről és adósságáról szeptember végén közzétett jelentésben szereplő várható adat szerint – ugyanakkor 4790,4 milliárd forint. A központi alrendszer október végi 3050,5 milliárd forint hiánya ennek 63,7 százaléka.

A központi alrendszer október végi 30 869,3 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 2047,4 milliárd forinttal, 7,1 százalékkal magasabb összegben alakultak. A központi alrendszer október végi 33 919,8 milliárd forint összegű kiadásai 1610,2 milliárd forinttal, 5,0 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát. Magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások, a költségvetési szervek kiadásai, valamint a kamatkiadások.