Diplomáciai mosolyoffenzívába kezdett Hszi Csin-ping kínai elnök, hogy szövetségeseket gyűjtsön Peking köré, készülve Donald Trump visszaköltözésére a Fehér Házba és a várható büntetővámokra. Kína ki akarja használni az Egyesült Államok és hagyományos partnerei között potenciális megnyíló szakadékokat is.
Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) múlt heti és a G20 csoport brazíliai csúcstalálkozóján tartott találkozóin is igyekezett megmutatni tárgyalópartnereinek, mekkora a kontraszt Kína és Trump „Amerika az első” üzenete között, és
most Peking az, amelyik a multilaterális globális kereskedelmi rend kiszámítható védelmezője.
A Reuters elemzése szerint a szervezőknek és a részt vevő diplomatáknak is feltűnt, mennyivel konstruktívabbnak mutatkoztak a kínai tárgyalók a korábbi hasonló rendezvényekhez képest, kevésbé összpontosítottak a saját szűk érdekeikre, és sokkal jobban a széles körű konszenzus kialakítására.
Peking számára sürgető a szövetségépítés, mert bár jobban fel van most készülve Trumpra, mint az első elnöksége idején, de sebezhetőbb is a gazdasági növekedést visszafogó ingatlanválság miatt.
Kína elsősorban az úgynevezett globális délre – Latin-Amerika, Afrika, Ázsia és Óceánia kevésbé fejlett országaira – összpontosít, hogy bebetonozza a fejlődő világ vezetőjeként játszott szerepét. Ebben a körben messze Peking mögött kullog az Egyesült Államok – és az Európai Unió is –, mivel minden próbálkozásuk ellenére nem tudnak versenyezni a több milliárd dollár értékű kínai befektetésekkel.
„Kína a globalizáció védelmezőjeként és a protekcionizmus kritikusaként pozicionálja magát, ami jól tervezett üzenet egy olyan időszakban, amikor a globális dél számos országa tart Trump kereskedelmi és vámpolitikájától” – nyilatkozta a hírügynökségnek Sunny Cheung, a washingtoni székhelyű Jamestown Alapítvány kínai tanulmányokért felelős munkatársa.
Hszi azt üzeni nekik, hogy Kína stabilabb és józanabb, és ami a legfontosabb, kölcsönös előnyöket kínáló partner, szemben az érzékelt amerikai kiszámíthatatlansággal
– tette hozzá.
Trump azt ígérte, hogy 60 százalékos vámot vet ki minden Kínából származó importárura. Bár a Reuters által megkérdezett közgazdászok arra számítanak, hogy a büntetőtarifák inkább 40 százalékosak lesznek, de még ez is 1 százalékponttal csökkentheti a kínai gazdasági növekedést.
Azt volt kínai diplomaták is elismerik, hogy a fejlődő országok nem képesek pótolni ezt a kiesést, de Hszi arra számít, hogy sikerül tovább bővíteni a BRICS csoportot, és javítani a kapcsolatokat Kína ázsiai szomszédjaival, Indiától kezdve Japánon keresztül Ausztráliáig.
A Trump vámjaitól tartó európai országok képviselői is békülékenyebb hangot ütöttek meg Hszivel szemben a legutóbbi találkozókon. Olaf Scholz német kancellár azt ígérte, hogy Berlin közvetíteni fog az elektromos autók ügyében, Keir Starmer brit kormányfő pedig azt, hogy országa széles kört felölelő területeken szeretne együttműködni Kínával a kereskedelemtől kezdve a klímavédelmen keresztül az oktatásig.
Az Egyesült Államok európai szövetségesei ugyan nem fogják „tárt karokkal fogadni” Kínát, ha Trump protekcionista politikájának a célkeresztjébe kerülnek, „de több lesz közöttük az együttműködés” Sen Ting-li, a Fudan Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora szerint.
Kétséges azonban, hogy mennyit ér majd ez a nagyobb együttműködés, mikor olyan kérdések rombolják a kapcsolatokat, mint Kína tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata, dömpingáruinak világpiacra öntése, területi követelései, Oroszország támogatása az ukrajnai háború ellenére és Tajvan.
Si Jin-hong, a pekingi Renmin Egyetem professzora szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy Trump visszatérése nagyobb befolyást biztosítana Kínának az EU-val és más amerikai szövetségesekkel szemben.
Kína természetesen szeretné javítani a kapcsolatokat az EU-val és a nagyhatalmakkal, de nem nagy áron
– állítja Si. Ami azt jelenti, hogy nem tesz nagyobb engedményeket a kereskedelem, az emberi jogok és a területi viták kérdésében „Trumppal vagy nélküle, ami viszont lehetetlenné teszi a jelentősebb és tartós közeledést”, tette hozzá.
A gazdasági növekedés lassulása is csökkenti annak a lehetőségeit, hogy Kína beruházzon, és kihasználja a globális déli költséges infrastrukturális projektek előnyeit.
Más szakértők arra emlékeztetnek, hogy még a hasonló gondolkodású országokban is érezhető egyfajta nyugtalanság Kína növekvő befolyása miatt; ezért is nem csatlakozott például Brazília az új kínai selyemúthoz, az „Egy övezet, egy út” kezdeményezéshez.
„Brazíliának vannak bizonyos aggályai Kínával kapcsolatban, azt a kérdést illetően, hogy ki a domináns partner. Nem szeretne Peking csatlósa lenni, egyenrangúbb, kiegyensúlyozottabb kereskedelmi kapcsolatokat akar, több hozzáadott értékkel a brazil oldalon” – magyarázta Robert Evan Ellis, a U.S. Army War College professzora.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.