Sokba kerülhetnek az aszály közvetett hatásai

Az idei aszály Európa több térségét érintette, azonban a 2022-esnél kevésbé volt súlyos – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az idei aszály és terméskiesés kapcsán. Kifejtette, bár még termésadatok nem állnak minden országban rendelkezésre, az már látható, hogy hazánk mellett jelentős hatása volt az aszálynak a déli országok (Olaszország, Spanyolország és Görögország) néhány régiójában, de a mi régiónk több országát is érdemben érintette – Románia, Bulgária, Szlovákia, Szlovénia. Noha mindenütt konkrét adatok nem állnak rendelkezésre, tendenciaként elmondható, hogy augusztus második felében az aszály a mi régiónkat érintette legsúlyosabban, míg a déli országok területének egy jelentős részén nem jelentkezett.

A termékeket tekintve hazánkban (az Eurostat előzetes adatai szerint) az aszály leginkább az őszi gabonát, az árpát, a kukoricát, a tritikálét sújtotta, de erősen érintettek voltak például az olajos magvak (pl. napraforgó) is – sorolta Regős Gábor. Hozzátette, európai szinten ezeknél a terményeknél nagyobb árváltozás egyelőre nem látszik, amit az magyarázhat, hogy az aszály az uniónak csak egy viszonylag kis részét érintette.

Magyarországon a kukorica felvásárlási árában nem látszik a növekmény, viszont az olajos magvak esetében igen, a szeptemberi felvásárlási ár mintegy ötödével haladta meg az egy évvel korábbit. Érdemes megjegyezni, hogy a felvásárlási ár több zöldség- és gyümölcsfajtánál is érdemben nőtt (például alma, uborka, sárgarépa), itt azonban kérdéses, hogy ez a növekedés melyik termék esetében lesz tartós, és melyiknél nem (az almánál például annak tűnik).

Az aszály kapcsán Regős Gábor kiemelt az adott évre vonatkozó károkon kívül egy hosszabb távú kárt is: a termés volatilitása kedvezőtlenül befolyásolja a termelők jövedelmét, ami ahhoz vezet, hogy a termelőterület csökken, ezért a termés nemcsak átmenetileg lesz kisebb az aszály miatt, de tartósan is mérséklődik a kisebb termőterület eredményeként.

Az aszály nem csak a mezőgazdasággal van összefüggésben, ám kétségkívül az agráriumon keresztül gyakorolja a legnagyobb hatást a GDP-re. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője megkeresésünkre ismertette, az elmúlt évek adatai alapján a mezőgazdaság, habár Magyarországon csak a GDP-nek a nagyságrendileg 4 százalékát adja, a növekedést akár 1 százalékponttal is gyorsíthatja vagy lassíthatja az időjárási helyzet függvényében. Ahol az agrárium szerepe (valamivel) kisebb, a mezőgazdasági teljesítmény szintén több tized százalékpontot adott vagy vett el a növekedésből.

A közvetett hatásokat nézve kiemelendő, hogy a rosszabb időjárás miatt kieső termést rendszerint importtal kell helyettesíteni, ami így magasabb fogyasztói árakat és alacsonyabb gazdasági teljesítményt eredményez. Még súlyosabb az inflációs helyzet, ha az időjárás nemcsak lokálisan, hanem a környező országokban is alacsonyabb termést és magasabb árakat okoz. Az emelkedő élelmiszerárak pedig rontják a vásárlóerőt, ezáltal a fogyasztás is csökkenhet.

A harmadik csatorna, amelyen keresztül az időjárás vagy az aszályhelyzet befolyással lehet a gazdasági teljesítményre, az az energiapiac – hívta fel a figyelmet Molnár Dániel. Az időjárás ugyanis befolyásolja a megújulóenergia-termelés egy részét: ugyan a napsütéses, száraz idő kedvez például a napkollektoroknak, azonban a technológia itt korlátot szab a megtermelt energia mennyiségére, illetve ha az adott gazdaság nem tudja azonnal felhasználni vagy eltárolni a többletet, az inkább problémát (túlfeszültség) generál. Ezzel szemben az aszály nyomán kialakuló alacsonyabb vízszintek az atomerőművek vagy a vízerőművek esetében termeléscsökkenést okoznak, mivel ezek jellemzően alaperőművek, a kieső energiaigényt pedig más forrásból, rendszerint fosszilis energiahordozók felhasználásával kell biztosítani, ami a környezeti terhelésen felül magasabb árakat is eredményez.

Ellenkező esetben azt láthatjuk, mint a közelmúltban: a Balkánon kialakult szárazság nyomán csökkent az ottani vízerőművek termelése, így a hazai rendszer sem tudott az onnan importált áramra támaszkodni, amikor a Mátrai és a Gönyűi Erőművekben is karbantartás zajlott. Ez pedig napon belül szélsőséges ingadozást okozott a tőzsdei áramárakban.

Az alacsony vízszint nemcsak az energiatermelés szempontjából kedvezőtlen, szélsőséges esetben a vízi szállítást is korlátozni kell, és átterelni a közútra vagy a vasútra, ahol nagyobb forgalmat eredményez.