Szlovákia: költségvetési béklyóban szenved a Fico-kormány – a túlélés a tét

A Fico-kormány ugyan még szeptemberben elfogadta a 2,7 milliárd euróra rúgó, adóemelésekkel tarkított konszolidációs csomagját, azonban annak érdekében, hogy 2027-ben, a parlamenti ciklus utolsó évében Szlovákiában a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyított hiány 3 százalékra mérséklődjön, még további, 2,9 milliárd euró (ez a GDP 1,9 százaléka) nagyságrendű takarékossági csomag elfogadására és kivitelezésére lesz szükség. 

A jövőre életbe lépő, pénzügyi tranzakciós adót (az eurózónában egyedüliként), a 20 százalékról 23 százalékra ugró áfát, a magasabb társasági adót (21-ről 24 százalékra kúszik fel az 5 millió eurónál magasabb árbevételű cégek esetében) tartalmazó konszolidáció révén a tervek szerint a deficit csupán 4,9 százalékra mérséklődik (az idei évre várható 5,8 százalékról). Ezzel párhuzamosan az éves infláció jövőre várhatóan 5 százalék fölé ugrik, ami az egyik legmagasabb lesz az Európai Unióban. 

Szorítja az idő a szlovák kormányt

Mivel az összes könnyen kivitelezhető adóemelést már bevetették, rejtély, hogy az újabb, még méretesebb csomag milyen elemekből fog állni. A lehetőségek között ott van például, hogy tovább csökkentik a második magánnyugdíjpillérbe folyósított állami pénzt, ennek arányát már idén 4 százalékra csökkentették 5,5 százalékról. 

Pozsonynak nincs túl sok ideje ötletelni, ugyanis 

Minél nagyobb a GDP-hez viszonyított államadósság, annál szigorúbb intézkedéseket kell életbe léptetni. 

Napjainkban az adósságállomány vészesen közelít a 60 százalékhoz, és a Költségvetési Tanács úgy becsüli, hogy 2025 végére e mutató átlépi a 60 százalékot. Ebben az esetben viszont a kormánynak a parlamentben bizalmi szavazást kell kezdeményeznie. Ez kockázatos Robert Fico miniszterelnök számára, mert a 150 tagú pozsonyi törvényhozásban a 3 pártból álló kormánykoalíciónak ugyan 79 képviselője van, viszont ebből három támogatása nem vehető biztosra. 

Vagyis az újabb takarékossági intézkedéscsomag sokáig nem halogatható, miközben az is erősen kérdőjeles, hogy a választások évében, azaz 2027-ben mennyire vállalható politikailag egy ilyen erőteljes megszorítás.

Problémát jelent az is, hogy a csak 2025-től életbe lépő adóemelések már most éreztetik negatív hatásukat, mindhárom kormánypárt népszerűsége csökken, a Robert Fico vezette Smer (Irány) támogatottsága már nem a legmagasabb, mivel novemberben megelőzte a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia. Ezt látva Fico a napokban közölte, hogy 

ha egyáltalán. 

• Szerdán a kormány máris bejelentette, hogy a lakossági villamos energia ára jövőre nem nő, a különbözetet a Szlovák Villamos Művek (SE) nyeli le. 
• A lakossági földgáz esetében ez már nem járható út, a kormányfő jelezte, hogy jövőre kompenzációra mintegy 240 millió eurót különítenek el, 
• ami viszont nem lesz elég, lévén, hogy idén az energiaárak támogatására 1,25 milliárd eurót szánnak. 
• A jövő évi költségvetésbe csak 460 millió euró tartalékot építettek be, vagyis csak az energiadotáció elviszi ennek a felét. 

Politikai egyensúlyozás és mozgástér

További bökkenő, hogy a Költségvetési Tanács szerint jövőre a pénzügyminisztérium tervéhez viszonyítva mintegy 300 millió euróval kevesebb adó folyhat be. Politikai szempontból kényes helyzetet teremthet az orvosok tömeges felmondása, akik nem engednek a közel 10 százalékos, korábban megígért béremelésük mértékének lefaragásából, amire a takarékossági csomag miatt volt szükség. A pedagógusok szintén tüntetéssel fenyegetnek, ha jövőre nem lesz béremelés. Azaz a szándék megvan az államháztartási hiány mérséklésére, azonban a mozgástér egyre szűkebb a Fico vezette hármas koalíció számára.