Az OECD előrejelzése szerint ugyanis 2027-ig az egy főre jutó globális húsfogyasztás 1,2 kilogrammal, 35,4 kilóra emelkedik, és a növekmény túlnyomó részét, 0,8 kilogrammot a baromfihús adja. A fogyasztók a baromfihúst egészségesnek tartják, ez magyarázza jó pozícióját.
A hazai baromfiágazatot 2016-ban és 2017-ben a madárinfluenza sújtotta, ami miatt itthon 2,6 millió állatot keltett leölni. A betegség persze a versenytársakat sem kerülte el, illetve ők is követtek el hibákat – utalt a brazil húsbotrányra, amelynek következtében Brazília baromfihús-exportja több százezer tonnával csökkent. A magyar baromfiszektor számára nemcsak ez jelent piaci lehetőséget – amelyet mérsékelt, hogy Ukrajna viszont jelentősen növelte az EU-ba irányuló kivitelét – hanem az is, hogy a Kínában tomboló afrikai sertéspestis (ASP) miatt, mint helyettesítő terméknek, a baromfihúsnak nagy lett a keletje az ázsiai országban.
Magyarország pozícióit erősíti, hogy a magyar kormány április végén megállapodott Kínával a magyar arról, hogy lebontják az export előtt álló akadályokat.
A baromfiágazat kiemelten fontos a magyar agráriumban: a teljes kibocsátás több mint 14 százalékát adta, és 150 milliárd forintos pozitív külkereskedelmi mérleget produkált – emelte ki az államtitkár.
Az ASP hatását emelte ki előadásában Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős alelnöke, aki szerint a megnövekedett kínai kereslet miatt a sertés mellett a baromfihús ára is emelkedni fog.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.