Az idei első fél évben exportált 106,3 ezer tonna baromfihús 2,9 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adataiból –, de a tavalyi 263,2 millió eurónál lényegesen kevesebb, 239,8 millió eurós bevételt hozott. Az import eközben nőtt, így a baromfihús-külkereskedelem 180,8 millió eurós aktívuma 10,5 százalékkal volt kisebb 2018 első fél évéhez képest.
A romló szaldó részben a madárinfluenza utóhatása, az alacsony árak következménye
– mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója.
A 2016–2017-es járvány nagy károkat okozott a víziszárnyas-termékpályákon, és a nagymértékben lecsökkent állományok miatt a múlt év első felében magas árak alakultak ki, ami visszavetette a fogyasztást. Addigra viszont a piaci logikának megfelelően sokan megpróbálták kihasználni a magasabb árakat, és növelték állományukat. A bővülő kínálat és a visszaeső kereslet hatására 2018 őszétől elindultak lefelé az árak, az idén pedig már jókora készletek halmozódtak fel.
A csirkehúspiacon ismét felfelé tart az import a tavalyi második fél év óta: Brazíliából óriási mennyiségben érkezik a mellfilé, és Ukrajna is nagy tételben teríti ezt az Európában kedvelt terméket, amelyből így óriási a túlkínálat. A problémát növeli, hogy az uniós termelés is emelkedett, a többlet pedig alacsonyan tartja az árakat. Világpiaci elemzők korábban azt valószínűsítették, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) miatt kieső sertéshúst helyettesítő baromfihús iránt felfutó kereslet emeli a csirke árát is, de ez a vázolt okok miatt nem történt meg.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.