Az elmúlt évi bő termésből, amely ráadásul nem is hozott kiemelkedő minőséget, nagy átmenő készletek halmozódtak fel, emiatt feszültségekkel indult az idei szüret – mondta a Világgazdaságnak Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. A szőlő szedése előtti becslések 4,5-4,8 millió mázsa termésről szóltak, a mostani adatok azt mutatják, hogy ennél – maximum 10 százalékkal – kevesebb lesz a tényleges szőlőtermés. A HNT adatai szerint egyébként eddig ennek a mennyiségnek körülbelül az 55 százalékára kérték ki a termelők a származási bizonyítványt.
A 2019-es ugyanakkor kiemelkedő minőségű évjárat
– hangsúlyozta a HNT-elnök.
Kimondottan igaz ez a Balaton, Pannon, Felső-Pannon borrégiókra, de az Alföldön sem panaszkodhatnak, Tokajban pedig jó eséllyel kiváló aszús évjárat lehet.
Az idei szüret idején – a nagy átmenő készletek okozta piaci nyomás miatt is, amelyet például lepárlással és zöldszürettel próbáltak enyhíteni – kiütköztek a hazai borágazat szerkezeti problémái. Magas a felvásárlás aránya, márpedig – emlékeztetett Légli Ottó – a végtermék a bor, a szőlő pedig az alapanyag, a jelenlegi piaci helyzetben a szőlőtermelők nagyon alacsony árat kaptak a szőlőjükért. A HNT-elnök szerint ugyanakkor az elmúlt két évben annyit legalább elértek, hogy a szerződéses fegyelem javult. A hazai borok jelentős része a tömegbor kategóriában versenyez az európai piacon, vagyis ott, ahol a legnagyobb a konkurencia, és a legkisebb az elérhető profit.
Ennek a termékszerkezetnek az a következménye, hogy a magyar borok a 0,9 eurós literenkénti árat sem érik el az exportpiacokon, miközben például
az osztrákok 3 euró fölötti átlagáron értékesítenek külföldre.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.