Stratégia a baromfiágazat fejlesztésére
A magyar baromfiágazatnak tavaly a teljes mezőgazdasági termelésből 13,5 százalékos volt az aránya, az állattenyésztésből való részesedése pedig 38,7 százalék volt – érzékeltette a baromfiszektor hazai súlyát a Baromfi Termék Tanács keretében működő Brojlerszövetség, Lúdszövetség, Pulykaszövetség és Tojásszövetség közreműködésével készült agrárminisztériumi javaslat.
A nemzetközi piaci környezet egyik fő jellemzője, hogy az Európai Unión belül a legerősebb versenytársunk Lengyelország, amely 2016 óta a legnagyobb baromfitermelő a kontinensen.
Érdemi külpiaci lehetőséget kínál, hogy Nyugat-Európában a legújabb állatjóléti trendeknek megfelelve az egységnyi területen felnevelhető állatszámot a következő egy-három évben legalább 20 százalékkal csökkentik, új állattartó telep létesítését pedig környezetvédelmi okokból nem engedélyezik. Az így megnyíló piaci lehetőségekért már elindult a verseny, amelyben Lengyelország előrébb tart – szögezik le a javaslat készítői.
Ha növelni akarjuk baromfitermék-kibocsátásunkat, a több évtizede épült baromfitartó telepek korszerűsítése és bővítése elengedhetetlen
– áll a koncepcióban, amelyről Nagy István agrárminiszter tájékoztatta a Világgazdaságot.
Az ágazat és a tárca is abban bízik, hogy uniós forrásokat is lehet majd mozgósítani a fejlesztésekre.
Ha ez így lesz, mindegyik baromfifajnál jelentős fejlődést lehet elérni, de a legnagyobb potenciál a csirkeágazatban van. A növekedés itt öt év alatt elérheti a 40-45 százalékot – vagyis 164 millióról 235 millióra emelkedhet az állomány. A bővülésből származó többletárbevétel pedig elérné a 75-80 milliárd forintot évente, amelynek 90-95 százaléka exportból származna.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.