Olyat tettek kaposvári tudósok, amit az országban eddig senki

Érdemes tisztázni, hogy a mesterséges termékenyítés és a mesterséges megtermékenyítés nem azonos eljárást takarnak. Míg előbbi esetben a nőstény testébe művi úton bejuttatott hímivarsejtek természetes folyamatok révén találkoznak és olvadnak össze a petesejttel, addig az utóbbi eljárás minden apró mozzanata szigorúan ellenőrzött laboratóriumi körülmények között zajlik. Ilyenkor a szakemberek in vitro fertilizációval, azaz a teljes folyamathoz optimális környezetet biztosító üvegcsében segítik elő a nagy találkozást, az így létrejött életképes embriót pedig ezt követően ültetik be a petesejtet adó nőstény testébe.

A szarvasmarha szaporításában alkalmazott korszerű biotechnikai és biotechnológiai módszerek napjainkban kulcsfontosságú szerepet játszanak a tej- és húshasznú állományok genetikai előrehaladásának fejlesztésében, továbbá a kimagasló genetikai értékű donoregyedektől nyerhető ivadékszám növelésében.

A SZIE Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának és a Felsőfokú és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) szaporodásbiológiai kutatócsoportjának munkatársai évek óta vizsgálják, hogy a mesterséges termékenyítés és az embrió-átültés, azaz az in vivo asszisztált reprodukciós technikák milyen hatásfokkal alkalmazhatóak a hőstresszes időszakban. A pályázati forrásból létrehozott világszínvonalú kutatási infrastruktúrával ugyanakkor megkezdődött az in vitro embriók előállítása is, amellyel a faj generációs intervalluma (azaz a két egymást követő nemzedék közti legrövidebb idő) tovább csökkenthető, reprodukciós mutatói pedig javíthatók.

A program eredményeként a SZIE Kaposvári Campus partnervállalatánál, a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. tehenészeti telepén 2020 augusztusában megszületett az a három murraygrey borjú, amelyek az első in vitro embrióelőállítási programból származnak. Zubor Tibor, az Embrió-átültető Központ szakmai irányítója 2019 novemberében 22 petesejtet szívott le az Egyetem egyik korábbi embrióprogramjából származó, murraygrey fajtájú tehenéből.

A hat beültetett embrióból három született meg, akiket Campus Cili, Campus Csongor és Campus Csanád névre kereszteltek a szakemberek.

Így az Embrió-átültető Központ és a Kutatócsoport munkatársainak az országban elsőként sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel „lombikborjakat” előállítani.

Fotók: Szent István Egyetem