Felfűtötte a zöldségárakat a tavaszi fagy

Megdrágulnak az idén a zöldségek a kora tavaszi fagykárok miatt, és a kínálatcsökkenés közvetett módon az egyébként is borsosabb árú bio- vagy organikus zöldségek piacára is hatással lesz – írja közleményében a Zabosfa KerTÉSZ Kft.

A hűvös, sokszor fagyos tavasz miatt több alkalommal is elfagyott a termés, ami miatt hiány alakulhat ki a zöldségpiacon. Ez bizony az árakon is meg fog látszani, többet kell majd fizetni a zöldségekért, mint korábban.

Szinte egész áprilisban több alkalommal is elfagyott a termés.

A csonthéjasok a virágzás időszakában fagytak meg, ami nemcsak Magyarországot érinti, hanem a szomszédos országokat is. A korai burgonya is megsínylette a korai fagyokat, a megszokottnál minimum 2-3 héttel később lesz szabadföldi újburgonya, ami azt eredményezi, hogy a fóliás burgonyák után május végén hiányra lehet számítani, ez pedig ismét az árak emelkedését idézi majd elő – írja a Zabosfa.

Magasabb ár, jobb minőség?

Az eleve drágább bio- vagy organikus zöldségek sem ússzák meg a drágulást, ezeknél is okozott problémákat a hideg tavasz. Azonban ezek az árukkal a környezettudatosságot is tükrözik, ugyanis a biogazdálkodás törekszik arra, hogy megóvja a termőterületen élő fajokat, a fajok sokszínűségét.

„A hagyományos gazdálkodás kártevőirtói, műtrágyahasználata és esetleges túltermelése környezetvédelmi szempontból negatív hatással lehet mindezek mellett a talajvízre és az ivóvízkészletekre is. A biogazdálkodást ellenőrző szervezetek éppen ezért tiltják és korlátozzák bizonyos gyomirtók és növényvédő szerek, trágyák, műtrágyák használatát a mezőgazdasági folyamatok során, hiszen ezek sokszor káros vagy egyenesen veszélyes hatással lehetnek a művelés alatt álló területekre és azok környezetére” – mondta a szakértő.

A biológiai gazdálkodás kulcsa a természettel való összhangban található.

A vegyszerek helyett például a legegyszerűbb módszereket használják a kártevőkkel szemben: a természetes ellenségeit „csalják” a termőföld közelébe. Ez lehet akár egy fasor a terület szélén, vagy egy kisebb vízfelület, mely odavonzza a ragadozó, illetve rovarevő állatokat. Ez a módszer pedig a minőségen is meglátszik.

Kutatások egyértelműen bizonyították, hogy az organikus és bioalapú élelmiszerek feldolgozott változatai is egészségesebbek a nem organikus versenytársaiknál, beszéljünk akár egy pizzáról, egy müzliről, egy jégkrémről vagy az alapélelmiszerekről.

A klímavédelem nem olcsó

Sokan nem értik, miért drágább a bio- vagy organikus zöldség, mivel a műtrágyákat és a rovarirtókat meg sem kell venniük a termesztőknek. Azonban a magasabb árfekvésnek sok oka lehet.

„A munkabérköltségek arányosan magasabbak, mint a nem biogazdálkodások esetében, hiszen speciális tudást és sokszor több munkaórát jelent a fenntarthatóság. A másik fontos szempont a kisebb termékvolumen, azaz kevesebb a termés, mint a hagyományos gazdálkodás esetében. Így a speciális szakértelmet kívánó terület kevesebb termelőt és nagyobb keresletet eredményez, ami természetesen magasabb egységárat okoz a gyümölcs vagy a zöldség esetében” – mondja a szakértő.

Az uniós átlag alatt a magyar gazdák vegyianyag-használata

Egy hektár mezőgazdasági területre átlagosan 1,5 kilogramm növényvédőszer-hatóanyag jutott 2019-ben, amelynek egyharmada volt gyomirtó.