HonestFood: igazságos profitelosztás, egészséges élelmiszerek – de a fogyasztóknak is többet kell áldozniuk

Összeállhatnak-e egy rendszerré a fogyasztók ellentmondásosnak tűnő igényei, amelyek szerint finom, egészséges, megfelelő mennyiségben elérhető és olcsó élelmiszereket szeretnének vásárolni, de úgy, hogy azokat fenntartható, környezetbarát és az állatjólétet hangsúlyosan kezelő módon állítsák elő – ez az alapvető kérdés az élelmiszerláncban. Giacomo Pedranzini, a Kometa 99 Zrt. tulajdonos-ügyvezetője szerint hosszú távon sem az ipari módon, sem az ökogazdálkodásban folytatott élelmiszer-termelés nem fenntartható, a túltermelés, a környezeti terhelés, az állatjóléti követelmények vagy – a biotermelésben előállított élelmiszerek esetén – a limitált és bizonytalan kínálat, valamint a magas árak miatt. 

Józan észre van szükség, és az egyensúlyt kell keresni

 – mondta az általa indított HonestFood mozgalom apropóján szervezett kerekasztal-beszélgetésen. A HonestFood-szemléletű működés középpontjában az egészséges élelmiszerek állnak, és kiemelt figyelem jut a természet és a környezet védelmére, állatjólétre, és igazságos profitelosztást szorgalmaz a termelési lánc minden szereplője számára – fogalmazta meg. 

Mint elmondta, a húsfeldolgozásban 2000 és 2015 között sok versenytárs tönkremenetelét tapasztalták; amikor több mint 25 éve Magyarországra jött, akkor 15 és 30 milliárd forint árbevétel közötti húsfeldolgozóból 12-13 volt, ma pedig hárman maradtak. 

Valamit rosszul csinálunk az élelmiszeriparban, rossz a logika, amit követünk

 – fogalmazta meg a felismerést, amelyből megszületett a HonestFood koncepciója.

Az élelmiszer-termelés az elmúlt 40 évben folyamatosan arra törekedett, hogy egyre nagyobb volument gyártson – ez negatív hatást gyakorolt a környezetre, és ami a legfontosabb, az emberek egészségére is. A termelőknek és a húsfeldolgozóknak is hatalmas áringadozásokkal kell szembenézniük: 2 éve 2 euró volt, ma pedig 1,2 euró egy kiló hasított félsertés ára. Szerinte a HonestFood a termékpálya szereplőinek megegyezése alapján ezeket az áringadozásokat képes kiküszöbölni. 

Probléma ugyanis az is, hogy a termékpálya különböző szereplői nem azonos mértékben részesednek a profitból. A kiskereskedelmi piacon folyamatos a szereplők növekedése és koncentrálódása, amivel a piaci pozícióik erősödnek, miközben a termelők és a feldolgozók kicsik maradtak, az alkupozícióik gyengültek. „Újra kell gondolni a hagyományos mezőgazdaság szerepét és az elosztási láncot” – foglalta össze Pedranzini.

A szemléletváltás csak a fogyasztókkal együtt mehet végbe – el kell fogadni, hogy egy egészséges, minőségi termék nem lehet olcsó. Eközben az utóbbi évtizedek arról szóltak, hogy minél olcsóbb termékeket kell eljuttatni a fogyasztókhoz.

A cikket teljes terjedelmében az AGROKÉP-en olvashatja.