Minden évszak a kertészek ellen dolgozott

Az elmúlt évben is nagyban nehezítette az időjárás a zöldség-gyümölcs termelők helyzetét: a 2020–2021-es tél az egyre inkább szokásoshoz hasonlóan enyhe volt, ami a kártevők gyérülését akadályozta, illetve a gyümölcsfák az enyhe január-február miatt túl korán kezdték meg életműködésüket. Megindult a rügyduzzadás és rügypattanás, túl korai, ráadásul a hűvös miatt elhúzódó volt a virágzás, ami eleve fokozta a fagykárok mértékét és kockázatát – áll a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet összefoglalójában. Súlyosbította a helyzetet, hogy extrém hűvös tavasz köszöntött be, és a március-áprilisi időszakban több hullámban érkező tavaszi fagyok is nagy károkat okoztak:

a gyümölcsfajok többségénél 30-50 százalékos terméskiesést eredményeztek, de a kajszi és őszibarack esetében a termésveszteség mértéke elérte a 70-80 százalékot is.

A hűvös tavasz vontatott kezdeti növekedést eredményezett a korán vetett vagy palántázott zöldségek esetében is, a fényhiány viszont nagyon kedvezőtlenül hatott még a fóliás és üvegházi kultúrák tavaszi fejlődésére és terméshozására is.

Tavaly ugyan elmaradtak az előző három évre jellemző május-júniusi extrém esőzések, ugyanakkor a nyár június elejétől kezdve extrém meleg és aszályos volt, ami minden zöldség-gyümölcs kultúra esetében további érdemi mennyiségi vagy minőségi veszteséget okozott. Még az öntözött kultúrákban is tapasztalható volt 5-15 százalék közötti termésdepresszió, ami elsősorban a kisebb termésméretben öltött testet, az öntözetlen kultúrák viszont sokkal jelentősebb mértékben megsínylették a száraz, meleg nyarat.

A gyümölcsök szürete mintegy két hét csúszással kezdődött a hűvös tavasz miatt, majd betakarítási időszakban a rendkívül meleg június-július miatt felgyorsult az érés és kisebb vagy nagyobb mértékben összetorlódott a szezon. Számos zöldségfaj esetében tapasztalható volt ugyanez a jelenség, különösen a zöldborsószezon torlódott össze (a szokásos mintegy 30 napról 18-20 napra csökkent a szezon), de a dinnyetermesztők életét is megnehezítette a késői és vontatott szezonkezdet után rohamosan felgyorsuló érés és az ezzel járó felhalmozódó készletek.

A munkaerőhiány és a munkabérek évi 10-15 százalékos emelkedése már nem újkeletű, ebben az évben is nehezítette a munkát, és az extrém mértékű műtrágya- és a növényvédőszer-áremelkedés is pluszterhet jelentett a termelőknek.

A nyáron extrém növekedésnek indult az elektromosenergia- és a gázár komoly nehézséget jelentett elsősorban a folyamatos klimatizálást alkalmazó gombatermesztőknek, a hajtatókertészeknek, a feldolgozóiparnak és a hűtőtárolást végző logisztikai egységeknek.

A zöldség-gyümölcs fogyasztás az utóbbi tíz évben enyhe, de folyamatos növekedést mutatott. Ez a növekedés az elmúlt két évben – részben a Covid-járvány, részben az időjárási káresemények miatti kínálathiány okozta magas árak miatt – megtorpant, egyes zöldségek, gyümölcsök fogyasztása pedig egyenesen visszaesett.

Ezek a tényezők jelentősen emelték a termelés költségeit, ágazatonként nagyon változó, de

összességében 15-25 százalék közötti mértékben.

Ráadásul 2022-ben hasonló vagy akár ennél is nagyobb mértékű, további költségnövekedésre lehet számítani. Ez az egy hektárra vetített költségre igaz, a kilogrammonkénti önköltség-növekedésébe mindezeken túlmenően még belejátszanak a termésveszteségek is.

A piac viszont csak részben hajlandó áremelés formájában lenyelni a költségnövekedést. Ezt nem feltétlenül vagy nemcsak a kicsik fogják megsínyleni, hanem a nem kellően tőkeerős, és/vagy nem kellően hatékonyan termelő vállalkozások is. A tőkeerős és magas színvonalon gazdálkodóknak tőkeellátottságuk és/vagy hatékonyságuk miatt vannak tartalékaik, hogy e negatív hatásokat ellensúlyozzák, de értelemszerűen ők sem képesek erre több éven keresztül, hosszú távon.