Jöhet a félszáraz kolbász, de drágábban – ha nem így lesz, bezárhat a magyar húsipar

Az előző uniós ciklusban a vidékfejlesztési programból az élelmiszeripar fejlesztésére fordított 468 milliárd forint után a jelenlegi, 2027-ig tartó támogatási időszakban legalább 750 milliárd forint támogatást juttatnak az élelmiszeriparnak, ez utóbbi pedig kiegészül egyéb forrásokkal – mondta Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Ebben a ciklusban már – a nemzeti hozzájárulás emelésével bővült – vidékfejlesztési forrásokból nagyvállalatokat is lehet támogatni – emlékeztetett egy lényeges változásra.  

A kisvállalkozások is támogatáshoz juthatnak majd, ami azért is fontos, mert jelenleg „nagyvállalat-túlsúlyos” az iparág. Az államtitkár elmondta, hogy az élelmiszeripari szereplők 90 százaléka mikro- és kisvállalkozás, de az árbevételek 80 százalékát a „maradék” 10 százalék termeli meg. Ezen az arányon szeretnének változtatni, a kisvállalkozások támogatásával – tette hozzá. Az új élelmiszeripari pályázatokat idén év végén vagy a jövő év elején hirdetik meg – közölte. 

Az élelmiszeripar egyébként 3900 céget felölelő, 4500 milliárd forint árbevételt termelő ágazat, amelyben a húsipar jelenős szerepet játszik. Szavaiból ugyanakkor az is kiderült, hogy a munkabérekben jelentős szerepe ellenére nagy a lemaradás: az élelmiszeriparra jellemző havi 390 ezer forintos átlagbérrel szemben ez a húsosoknál csak 300 ezer forint. 

Az államtitkár bejelentette: az élelmiszerkönyv tervezett módosításai között szerepel, hogy 

Árhegyek és ársapkák között címmel tartotta meg előadását Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke, konklúzióként azt vonta le, hogy 

Nem tudják például, hogyan alakul a takarmánygabona-piac. Az árak lefelé tartanak, de kérdés, hogy ez mikor tud beépülni a most éppen történelmi csúcson álló árú élő sertés önköltségébe. Ráadásul, ha beépül, a feldolgozók akkor sem tudnak majd árat csökkenteni, mert egyelőre csak a korábbi növekedés egy részét tudták érvényesíteni átadási áraikban – nyomatékosította. Kérdés az is, tartós lesz-e az energiaárak csökkenése, ami ugyancsak a húsárak mérséklődése irányába hatna, de rögtön ott áll ezzel a hatással szemben az egész Európára jellemző állománycsökkenés, ami pedig logikusan élősertésár-emelkedéssel jár. 

Közben jelentős keresletcsökkenést él meg az iparág, ami logikusan szintén lefelé nyomná az árakat. Viszont néhány hete ismét képbe került a Kínában nagy károkat okozó – a legjelentősebb sertéshizlaló régióban is pusztító – afrikai sertéspestis, ami, ha a kínaiak újra jelentős importőrként jelennek meg a világpiacon, a történelmi csúcsról is feljebb tolhatja az élősertések árát.

A Hússzövetség elnöke szerint 

Az ünnepi szezonnal kapcsolatban elmondta: évek óta jellemző, hogy húsvéti készítmények „vevőmágnesként” működnek, és sokszor előfordul, hogy a polcokon a termékek önköltségét sem fedező árú akciós sonkák jelennek meg. Az irreálisan olcsó vevőcsalogató húskészítmények mellett pedig az a jellemző, hogy az egyéb sonkafélék nagyjából követik a húskészítmények éves alapon mért 30-40 százalékos áremelkedését.

Egy parasztsonka elkészítési ideje két és fél-hat hónap, eltarthatósági ideje hűtés nélkül is több hónap, egy hagyományosan pácolt sonka három-négy hétig készült és 10 Celsius-fokon néhány hétig tartható el, egy gyorspácolt készítmény két-három nap alatt készül el, és csupán néhány napig tartható el, hűtőben – ismertetett néhány alapvető különbséget a piacon kapható sonkákat jellemezve Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és -Technológiai Intézetének igazgatója. Mint mondta, a fehérjetartalmukban is nagy a különbség: a klasszikustól a gyorspácoltig átlagban 25, 20, illetve 10-16 százalék.