Megdöbbentő, igazságtalan, aránytalan: még Brüsszelben is kiakadtak, mit tervez az Európai Bizottság Magyarországgal

Megdöbbentő, igazságtalan, aránytalan, túl késő és túl kevés – ilyen, és ehhez hasonló jelzőkkel illette a Copa-Cogeca, az európai gazdálkodók legerősebb, brüsszeli székhellyel működő érdekvédelmi szervezete, hogy az Európai Bizottság hogyan tervez segíteni azoknak a tagállamoknak, amelyeket elárasztott az olcsó, kétes minőségű ukrán gabona. És nem is mindegyiknek…

Nagy István agrárminiszter brüsszeli bejelentkezéséből kiderült, hogy bár hat EU-tagország – Magyarország mellett Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia és Bulgária – igényelt rendkívüli támogatást az Európai Bizottságtól a helyzet megoldására, csak Lengyelország, Románia és Bulgária kapja meg ezt a több mint 53 millió eurós pénzügyi segítséget. „A bizottság azt állítja, hogy az Ukrajnából beérkező gabona nincs letörő hatással a piaci árakra, azonban amíg a rotterdami tőzsdei ár 300 euró/tonna körül mozog, addig Magyarországon ez 217 euróra esett” – mutatott rá a tárcavezető, aki úgy véli, a bizottság döntése súlyosan diszkriminatív és szakmai tévedésen alapul.

Szeptemberben fizetnének, nem is mindenkinek

Hasonló véleményt fogalmazott meg a Copa-Cogeca szakértői csapata, amely közleményében azt állítja, a belső piac felborulásához képest teljesen aránytalanok az Európai Bizottság javaslatai. Leszögezték, bár a bizottság ígéretet tett a helyzet rendezésére, a legújabb tervek biztosan nem jelentenek megoldást, hiányzik belőlük a következetesség és az arányosság, ráadásul nem is minden országot vesz figyelembe.

– fogalmazott Paulo Gouveia, a Copa-Cogeca vezető tanácsadója, aki nem érti, mi alapján zárták ki Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát a támogatásból.

Ukrajna szomszédai fizetik meg a szolidaritás árát

Nagy István még a brüsszeli út előtt jelezte, az Európai Unió 27 tagállamának egyöntetű döntése volt, hogy az Ukrajnában rekedt termények kijuttatását szárazföldi úton, az úgynevezett szolidaritási folyosón is segíti. Ennek eredeti célja azonban az volt, hogy megkönnyítse ezeknek a harmadik országokba való eljutását, nem pedig az, hogy zavarokat okozzon a belső piacokon. Márpedig az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján éppen ez történik, ennek következménye pedig az, hogy az EU 27 tagállama által közösen vállat szolidaritás árát az Ukrajnával határos országok gazdálkodói fizetik meg.

Nem adja fel az agrárminiszter

Az agrárminiszter a Világgazdaságnak adott interjúban arról is beszélt, hogy januárban egyeztetett a lengyel, a cseh, a szlovák, a román és a bolgár agrárminiszterrel, és megállapodtak, hogy az Európai Bizottsághoz fordulnak, a szolidaritási folyosó eredeti cél szerinti működésének helyreállítását és rendkívüli támogatást kértek – egyelőre hiába.

– jelentette ki az agrárminiszter egy hónappal ezelőtt. Most Brüsszelből azt üzente: felkérte a bizottságot állásfoglalásának felülvizsgálatára.