Hiába érezzük drágának a húst, az újsághoz képest a kanyarban sincs az áremelkedése

Jobban teljesített tavaly az élelmiszeripar a hazai ipar átlagánál, termelése – mennyiségi alapon – az előző évhez viszonyítva 6,6 százalékkal növekedett, míg az ipari volumen 5,6 százalékkal – mondta el egy előadásában Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) és a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Ez egyáltalán nem szokványos, és a második fél évben az élelmiszeripar már nem is teljesített ilyen jól – tette hozzá. A húsiparon belül ugyanakkor az egyes alágazatok teljesítménye eltérő irányba mutatott. A húsfeldolgozás és -tartósítás alá sorolt vágás és a tőkehús-előállítás tavaly éves szinten 3,2 százalékkal csökkent, miközben a húskészítmények gyártása növekedni tudott, nem is csekély, 9,6 százalékos mértékben. Mint Éder jelezte: a második féléves adatok az utóbbi alágazatban sem mutatnak ilyen szép képet. 

Eközben az élelmiszeripar belföldi értékesítése – amelyben benne van a továbbfeldolgozásra átadott élelmiszer-alapanyag is – éves alapon kismértékben szintén növekedett. Ez a növekedés mennyiségben 1,2 százalékot tett ki, de ha csak a második fél évet vizsgáljuk, már 3,3 százalékkal kevesebbet adott el belföldre az iparág, mint egy évvel azelőtt. Mint az elnök hozzátette, az élelmiszer-kiskereskedelemben is hasonló folyamatok zajlottak 2022-ben. A szűkülő belföldi eladások idején az export szokott a megmentő lenni, és ez tavaly is így volt – mondta.  

A húsipar belföldi értékesítése – hasonlóan a teljes élelmiszeriparéhoz – kismértékben növekedett tavaly. Ezen belül a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat a mindössze 0,3 százalékos növekedéssel gyakorlatilag stagnált, a húskészítmények belföldi piaca 4,3 százalékkal bővült. A második fél évben azonban itt is érezhető volt a kereslet csökkenése. Júliustól év végéig a húsfeldolgozás és -tartósítás 4,8, a húskészítménygyártás pedig 0,7 százalékkal kevesebb terméket adott el belföldre.  

Hogy az export valóban megmentőként funkcionált, azt jelzi, hogy az élelmiszeripar által a külpiacokon értékesített termékek mennyisége több mint 10 százalékkal növekedett. 

A húsipar egyes alágazatai eltérően teljesítettek az exportban. A húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat külpiaci teljesítménye 10,5 százalékkal csökkent, a készítménygyártás exportvolumene pedig 12,1 százalékkal növekedett. Az utóbbi a második fél évben is növekedni tudott 5,6 százalékkal, a húsfeldolgozás ágazat exportteljesítménye csak tovább romlott, és a csökkenés üteme elérte a 15,5 százalékot. 

A húsipar külkereskedelmi mérlege egyensúlyközeli állapotot mutat. A sertéshúsexport 159 ezer tonnát ért el, ami gyakorlatilag stagnálás az előző évhez képest, míg az import 13 százalékkal, 161 ezer tonnára nőtt. A sertéshúsexport több mint 20 milliárd forinttal nagyobb értékű volt, mint az import. A húspiac ennek ellenére mennyiségben 30 ezer tonna körüli deficitet mutatott (amit elsősorban az élősertés-forgalom okoz), míg értékben egyensúlyban volt a sertéshús-külkereskedelmi mérleg 2022-ben. Éder Tamás szerint ez a 30 ezer tonna nem jelentős, az elmúlt négy-öt évben hol kis többletet, hol kis hiányt jegyezhettek fel. Az élősertés-exportunk némileg növekedett, míg az import csökkent, értékben viszont mindkettő többet hozott a konyhára. Az élő sertés export- és importvolumene az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2014-ben még csaknem azonos volt, azóta viszont már az import dominál.

A sertéshúspiaci folyamatok jellemzője volt tavaly a tetemes, 6,2 százalékos, vagyis 168 ezer darabos állománycsökkenés, így tavaly decemberben 2,56 milliót disznót számolt a KSH. A kocalétszám is csökkent, több mint 9 ezerrel (5,8 százalékkal), és az állomány nagysága 147 ezer körül alakult. Tavaly összesen 4,5 millió sertés került a hazai vágóhidakra, ami 6,9 százalékos csökkenés. Az állomány- és a vágásszámcsökkenés is belesimul az EU ágazati folyamataiba – mondta Éder. 

A tavalyi évet az áremelkedés jellemezte: a sertéshúsok és húskészítmények árának növekedése az év végére az általános élelmiszer-infláció szintjéhez közeledett. 

A drágulás mértéke azonban lényegesen elmarad a meghatározó önköltségtényezők növekedésének mértékétől, így az élő sertés 90 százalékos drágulásától, az energiaköltségek megtöbbszöröződésétől, vagy például a munkabérek növekedésétől – emelte ki.  

Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár a fogyasztók nyilván csapásként élik meg a húsdrágulást, az átlagkeresetek Magyarország EU-csatlakozása óta lényegesen nagyobb mértékben növekedtek, mint a húsárak. A kereseteket néhány termék fogyasztói árával összevetve látszik a hús lemaradása: a 2004-es bázishoz képest az átlagkeresetek 3,54-szorosukra, az ársapkás sertéscomb ára 1,72-szorosára, a gázolajé 2,22-szorosára, a rövidkarajé 2,24-szorosára nőtt, míg a Nemzetti Sportért most 2,97-szor kell többet fizetni.