Csúcsra pörgött a Master Good cégcsoport, az áraknak viszont csökkenniük kell

A legnagyobb hazai baromfihúspiaci cégcsoportot, a Master Goodot alkotó Baromfi Coop Kft., a Master Good Kft. és a Sága Food Zrt. egyaránt jelentős mértékben növelte tavaly árbevételét és adózott eredményét – derül ki a beszámolókból, illetve a cégcsoport által a Világgazdaság rendelkezésére bocsátott adatokból. A baromfitermelő Baromfi Coop forgalma a 2021-es 41,1 milliárd forintról 63,95 milliárdra, eredménye pedig 1,34 milliárdról 3,87 milliárdra nőtt. A cégcsoporton belül az elsődleges vágást és feldolgozást, valamint a továbbfeldolgozást végző Master Good – amelynek kisvárdai üzemében levágott élő csirke 70 százalékát a Baromfi Coop szállítja be – az árbevételét 106,023 milliárdról 162,6 milliárdra, adózott eredményét pedig 7,16 milliárdról 15,4 milliárd forintra emelte. Hasonlóan jól teljesített a Sága Foods Zrt. is, az árbevétele 10,81 milliárdról 13,89 milliárdra, az adózott eredménye 579 millió forintról 1,04 milliárd forintra emelkedett. A cégcsoport konszolidált adatai is jó képet mutatnak: az árbevétel 142 milliárdról közel 218 milliárd forintra, míg az adózott eredmény 9,07 milliárdról 20,28 milliárdra nőtt.

A Master Good árbevételének bővülésében három hatás is szerepet játszott – mondta a Világgazdaságnak Bárány László, a családi tulajdonban álló cégcsoport résztulajdonosa. Egyrészt Kisvárdán tavaly 205 ezer tonna csirkét vágtak le, míg egy évvel korábban csak 180 ezer tonnát, és emellett bővült a kényelmi ételek gyártása Petneházán, ahol tavaly állítottak be egy új, panírozott termékek előállítását végző egységet. A második ok az árhatás, ugyanis sikerült a költségek növekedését meghaladó mértékben árat emelni, mégpedig elsősorban külföldön. A Master Good árbevételének ugyanis közel 72 százaléka exportból származik. „Belföldön természetesen mindenütt jelent vagyunk, de egy alig tízmilliós piacon nem lehet nagyot növekedni, mert azt csak más kárára lehet megtenni” – magyarázta Bárány László. Az árbevétel-növekedésben ezeken kívül szerepe volt még az árfolyamhatásnak is, amely éppen az export nagy súlya miatt számított sokat. 

Bejött az előre gondolkodás

Ahhoz persze, hogy a költségnövekedésnél nagyobb arányban lehessen árat emelni, a kiadások bővülését le kellett szorítani. A Master Good cégcsoport az erre irányuló beruházásait már évekkel korábban, még az energiaárak elszabadulása előtt megkezdte. Mivel a baromfiágazat – a keltetéstől a hizlaláson és vágáson át a feldolgozásig – nagyon energiaintenzív, és a villamos energia dominálja, a napelemekre helyezték a hangsúlyt, és több mint három éve létesítettek Kisvárdán egy 12 hektáros napelemparkot, amely a tavalyi áramdíjak mellett szép profitot produkált. Ez ugyan a cégcsalád része, de nincs benne a konszolidációba volt vállalati körben, viszont az általa termelt áram a cégcsoportnak jelentős költségmegtakarítást eredményez. A naperőműparkot egy a kisvárdai gyár mögötti húszhektáros területen tovább bővítik, és a csirketelepek tetőire is mindenütt napelemeket szerelnek.

A cégcsoportnál egyébként is – ahogy Bárány László fogalmazott –

Erre példa, hogy a különböző üzemegységekben, például a hűtőkompresszorok működése révén keletkező meleg vizet összegyűjtik, és az 500-600 köbméter 62 Celsius-fokos meleg vizet igénylő éjszakai higiéniai takarításoknál használják fel, így ez a víz „már tavaly is ingyen volt”.

A Baromfi Coopnál már hat éve működik a baromfitrágyából granulátumot készítő üzem, a trágyát tápanyagpótlóként ki lehet szórni a szántóföldekre. „Ez tavaly tavaly óriásit robbantott, árbevételi és kibocsátási oldalon is duplázott, és mintegy 3,5 milliárd forinttal járult hozzá a Baromfi Coop árbevételéhez, és szép profittal dolgozik” – mondta Bárány László. 

A költséghatékonyabb működést és a jobb minőségű termékek előállítását szolgálja, és az árbevétel-növekedésben is benne van az is, hogy 

A további termelésnövekedéshez járul hozzá az is, hogy tavaly az év közepén készült el a keltetőüzem bővítésének harmadik lépcsője, így a korábbi 80 millió csibe keltetésére alkalmas kapacitás 95 milliósra nőtt. 

A kulcs, hogy ki mondja meg az árat

Bárány László elmondta, hogy a csirkeágazat számukra kétmilliárdos piac, Dél-Amerikán és az ausztrál kontinensen kívül mindenhová szállítanak. 

– adta meg a forgalombővülés kulcsát. Mint mondta, még fiatal korában megtanulta, hogy „ha jó a termék minősége, te mondod meg az árat, ha rossz, akkor a vevő”.

A beruházásokhoz szükséges forrás előteremtéséről azt mondta, nem szabad elfelejteni, hogy három évvel ezelőtt kötvényt bocsátottak ki, 29 milliárd forint értékben. Akkor, abban a kedvezményes kamatkörnyezetben sokaknak volt erre lehetőségük, ők éltek vele, és ennek a nagy beruházási boomnak a visszaforgatott eredményen kívül az alapvető pénzügyi forrása a kötvénykibocsátás volt. 

Hasonlóan jó döntés volt az is, hogy 2020. január közepén megvették a Ságát. Ráadásul annak idején ő megpróbálta lebeszélni a fiait az üzletről, de 

– elevenítette fel. A Sága az azt megelőző három évben 9-9,5 milliárd forintos árbevétel mellett egy gyakorlatilag nullás eredményt hozó cégként működött, majd a megvásárlása után azonnal elkezdtek fejleszteni, mert „sok dolog műszakilag már borotvaélen táncolt”. A cég pedig azóta prosperál, már a vásárlás évében közel 450 milliós adózott eredményt produkált.

Az idei év ugyanakkor nehezen indult és nehezen folytatódik – fogalmazott. Valamennyi termékszegmensben, tehát a friss és a fagyasztott csirkéknél, valamint a továbbfeldolgozott termékeknél is – 10-15 százalék körüli mennyiségi visszaesést tapasztalnak, a hazai és az exportpiacokon egyaránt. Eközben a tavaly decemberi árakhoz képest 15 százalékkal lejjebb vannak, és ezeket az árcsökkentéseket még költségekben nem tudták megtakarítani. 

További árcsökkenésnek kell jönnie

A családi vállalkozásban az élelmiszeriparért felelős fiát, ifj. Bárány Lászlót idézte, aki szerint 

Az árcsökkenés ügyében azért az reményt keltő, hogy ukrán gabonával kapcsolatos viharok ide vagy oda, a gabonaárak a valós piaci viszonyok közé igazodtak – mondta, hozzátéve, hogy az irreálisan magas árú gabonán nevelt csirkéből csak kevés fogy. Az idei gabonaárakat viszont nyomja az óriási készlet és az is, hogy a kalászosok tábláinak állapota alapján – ahogy mondta – „akár rekordtermés is kinézhet”.