Csúcsra pörgött a Master Good cégcsoport, az áraknak viszont csökkenniük kell
A legnagyobb hazai baromfihúspiaci cégcsoportot, a Master Goodot alkotó Baromfi Coop Kft., a Master Good Kft. és a Sága Food Zrt. egyaránt jelentős mértékben növelte tavaly árbevételét és adózott eredményét – derül ki a beszámolókból, illetve a cégcsoport által a Világgazdaság rendelkezésére bocsátott adatokból. A baromfitermelő Baromfi Coop forgalma a 2021-es 41,1 milliárd forintról 63,95 milliárdra, eredménye pedig 1,34 milliárdról 3,87 milliárdra nőtt. A cégcsoporton belül az elsődleges vágást és feldolgozást, valamint a továbbfeldolgozást végző Master Good – amelynek kisvárdai üzemében levágott élő csirke 70 százalékát a Baromfi Coop szállítja be – az árbevételét 106,023 milliárdról 162,6 milliárdra, adózott eredményét pedig 7,16 milliárdról 15,4 milliárd forintra emelte. Hasonlóan jól teljesített a Sága Foods Zrt. is, az árbevétele 10,81 milliárdról 13,89 milliárdra, az adózott eredménye 579 millió forintról 1,04 milliárd forintra emelkedett. A cégcsoport konszolidált adatai is jó képet mutatnak: az árbevétel 142 milliárdról közel 218 milliárd forintra, míg az adózott eredmény 9,07 milliárdról 20,28 milliárdra nőtt.
Fotó: Master Good
A Master Good árbevételének bővülésében három hatás is szerepet játszott – mondta a Világgazdaságnak Bárány László, a családi tulajdonban álló cégcsoport résztulajdonosa. Egyrészt Kisvárdán tavaly 205 ezer tonna csirkét vágtak le, míg egy évvel korábban csak 180 ezer tonnát, és emellett bővült a kényelmi ételek gyártása Petneházán, ahol tavaly állítottak be egy új, panírozott termékek előállítását végző egységet. A második ok az árhatás, ugyanis sikerült a költségek növekedését meghaladó mértékben árat emelni, mégpedig elsősorban külföldön. A Master Good árbevételének ugyanis közel 72 százaléka exportból származik. „Belföldön természetesen mindenütt jelent vagyunk, de egy alig tízmilliós piacon nem lehet nagyot növekedni, mert azt csak más kárára lehet megtenni” – magyarázta Bárány László. Az árbevétel-növekedésben ezeken kívül szerepe volt még az árfolyamhatásnak is, amely éppen az export nagy súlya miatt számított sokat.
Bejött az előre gondolkodás
Ahhoz persze, hogy a költségnövekedésnél nagyobb arányban lehessen árat emelni, a kiadások bővülését le kellett szorítani. A Master Good cégcsoport az erre irányuló beruházásait már évekkel korábban, még az energiaárak elszabadulása előtt megkezdte. Mivel a baromfiágazat – a keltetéstől a hizlaláson és vágáson át a feldolgozásig – nagyon energiaintenzív, és a villamos energia dominálja, a napelemekre helyezték a hangsúlyt, és több mint három éve létesítettek Kisvárdán egy 12 hektáros napelemparkot, amely a tavalyi áramdíjak mellett szép profitot produkált. Ez ugyan a cégcsalád része, de nincs benne a konszolidációba volt vállalati körben, viszont az általa termelt áram a cégcsoportnak jelentős költségmegtakarítást eredményez. A naperőműparkot egy a kisvárdai gyár mögötti húszhektáros területen tovább bővítik, és a csirketelepek tetőire is mindenütt napelemeket szerelnek.
A cégcsoportnál egyébként is – ahogy Bárány László fogalmazott –
ahol lehet, ott megfogják a pénzt.
Erre példa, hogy a különböző üzemegységekben, például a hűtőkompresszorok működése révén keletkező meleg vizet összegyűjtik, és az 500-600 köbméter 62 Celsius-fokos meleg vizet igénylő éjszakai higiéniai takarításoknál használják fel, így ez a víz „már tavaly is ingyen volt”.
A Baromfi Coopnál már hat éve működik a baromfitrágyából granulátumot készítő üzem, a trágyát tápanyagpótlóként ki lehet szórni a szántóföldekre. „Ez tavaly tavaly óriásit robbantott, árbevételi és kibocsátási oldalon is duplázott, és mintegy 3,5 milliárd forinttal járult hozzá a Baromfi Coop árbevételéhez, és szép profittal dolgozik” – mondta Bárány László.
A költséghatékonyabb működést és a jobb minőségű termékek előállítását szolgálja, és az árbevétel-növekedésben is benne van az is, hogy
a Baromfi Coop minden évben épít négy-öt új csirketelepet, amelyek 250–300 kilométerre levő, gyenge minőségű csirkét előállító beszállítókat váltanak ki.
A további termelésnövekedéshez járul hozzá az is, hogy tavaly az év közepén készült el a keltetőüzem bővítésének harmadik lépcsője, így a korábbi 80 millió csibe keltetésére alkalmas kapacitás 95 milliósra nőtt.
A kulcs, hogy ki mondja meg az árat
Bárány László elmondta, hogy a csirkeágazat számukra kétmilliárdos piac, Dél-Amerikán és az ausztrál kontinensen kívül mindenhová szállítanak.
Egy ekkora piacon el lehet helyezni 20-30-40 ezer tonna többlettermelést is, ha költséghatékonyan dolgozol, jó az árad, és kiváló a minőség
– adta meg a forgalombővülés kulcsát. Mint mondta, még fiatal korában megtanulta, hogy „ha jó a termék minősége, te mondod meg az árat, ha rossz, akkor a vevő”.
A beruházásokhoz szükséges forrás előteremtéséről azt mondta, nem szabad elfelejteni, hogy három évvel ezelőtt kötvényt bocsátottak ki, 29 milliárd forint értékben. Akkor, abban a kedvezményes kamatkörnyezetben sokaknak volt erre lehetőségük, ők éltek vele, és ennek a nagy beruházási boomnak a visszaforgatott eredményen kívül az alapvető pénzügyi forrása a kötvénykibocsátás volt.
Hasonlóan jó döntés volt az is, hogy 2020. január közepén megvették a Ságát. Ráadásul annak idején ő megpróbálta lebeszélni a fiait az üzletről, de
szerencsére határozott elképzelésük volt, és ráadásul jól is érveltek, amikor azt mondták, hogy a Ságában a brand, az ott dolgozók szakértelme és a piac is nagy érték
– elevenítette fel. A Sága az azt megelőző három évben 9-9,5 milliárd forintos árbevétel mellett egy gyakorlatilag nullás eredményt hozó cégként működött, majd a megvásárlása után azonnal elkezdtek fejleszteni, mert „sok dolog műszakilag már borotvaélen táncolt”. A cég pedig azóta prosperál, már a vásárlás évében közel 450 milliós adózott eredményt produkált.
Az idei év ugyanakkor nehezen indult és nehezen folytatódik – fogalmazott. Valamennyi termékszegmensben, tehát a friss és a fagyasztott csirkéknél, valamint a továbbfeldolgozott termékeknél is – 10-15 százalék körüli mennyiségi visszaesést tapasztalnak, a hazai és az exportpiacokon egyaránt. Eközben a tavaly decemberi árakhoz képest 15 százalékkal lejjebb vannak, és ezeket az árcsökkentéseket még költségekben nem tudták megtakarítani.
További árcsökkenésnek kell jönnie
A családi vállalkozásban az élelmiszeriparért felelős fiát, ifj. Bárány Lászlót idézte, aki szerint
a fogyasztás volumene akkor fog helyreállni, ha az átadási és az eladási árakban elérjük a 2021 második félévi szintet. Ez pedig azt jelenti, hogy a mostani 15 százalékos csökkentést még egy legalább 8-10 százalékos ármérséklődésnek kell követnie, és akkor visszatérnek a vásárlók, és felpörgetik a fogyasztást.
Az árcsökkenés ügyében azért az reményt keltő, hogy ukrán gabonával kapcsolatos viharok ide vagy oda, a gabonaárak a valós piaci viszonyok közé igazodtak – mondta, hozzátéve, hogy az irreálisan magas árú gabonán nevelt csirkéből csak kevés fogy. Az idei gabonaárakat viszont nyomja az óriási készlet és az is, hogy a kalászosok tábláinak állapota alapján – ahogy mondta – „akár rekordtermés is kinézhet”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.