Kulik Zoltán: elértük a mélypontot, fordulat jöhet a tejpiacon, és ismét jövedelmező lesz a tejtermelés

„Azt gondolom, hogy a nyers tej ára elérte a mélypontot” – mondta a Világgazdaságnak Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. Ennek jelei már most érezhetők a piacon: a tejár ugyanis szeptemberben – részben árfolyamhatásra is – elkezdett növekedni, ebben a hónapban már literenként 3-5 forintos elmozdulást tapasztalhatnak a tejtermelők. Kulik Zoltán tejárral kapcsolatos prognózisát romániai tapasztalatai is megerősítik: az elmúlt hetekben Romániában már komolyabb léptékű, 10-15 forintnak megfelelő áremelkedést tapasztalhattak, márpedig a román piac mindig egy-két hónappal előre jelzi a hazai tejpiaci folyamatokat. Vagyis a jelenlegi 150 forint körüli nyerstej-ár már nem csökken, sőt, várakozásai szerint kisebb mértékben nőni fog, és éves szinten átlagosan 170 forint körüli szintet érhet el. A vezérigazgató a tejárak volatilitását jellemezve emlékeztetett: 2022 januárjában még 100-110 forintos árak voltak a piacon, a csúcson pedig – az idei év első időszakában – 235-240 forint volt a jellemző, 270 forintos spotár mellett.

A kérdés persze a termelés jövedelmezősége – ami jelenleg nincs meg. A tejtermelők ugyanis most még a régi, vagyis a magas gabonaárak által meghatározott, drága takarmánnyal dolgoznak, mostanában jön be a termelésbe az olcsóbb új gabona, illetve szilázs és szenázs. 

Ennek jó alapot ad, hogy a most beérkező szemestakarmány nem csupán olcsóbb, hanem beltartalmi értékeiben is jobb lesz a tavalyinál. 

Erős az importnyomás a sertéshúspiacon

A sertéstermelők most más helyzetben vannak, mint a tejesgazdák. Mint Kulik Zoltán emlékeztetett, a sertéstartóknak „volt egy borzalmas két évük”, majd ütemesen, kilónként 760-780 forintra emelkedett az élő sertés egy kilogrammra vetített átvételi ára, és bár az elmúlt hetekben itt is elindult egy ármérséklődés, ez nem olyan mértékű, mint a tejnél volt. A Vitafort vezérigazgatója úgy véli:

Nehezíti a helyzetet, hogy mindenütt fogyasztáscsökkenés tapasztalható. Az állattenyésztésre és a húsfogyasztásra nehezedő „zöldnyomásból” ugyanakkor a magyar húsvertikum akár jól is kijöhet, mert Nyugat-Európában ez jobban hat a fogyasztókra, így a termelés egy része áthelyeződhet hozzánk. 

Mivel a baromfihús-termelés kifejezetten energiaigényes, nagy volt az aggodalom a drága energia miatt. Ez most az árak normalizálódása miatt alábbhagyott, de az utóbbi évek felfutása után a fogyasztáscsökkenés – még ha kisebb mértékben is, mint például a sertésnél – most a brojlerágazatban is megfigyelhető. 

A pénznek ára van

A gabonapiacon kialakult alacsony árak miatt ugyanakkor hosszú évek után ismét felmerül, hogy a terményt érdemesebb „bőrbe csomagolva” eladni, vagyis takarmányozásra használni. Az árpára a rendkívül alacsony, 45 ezer forintos tonnánkénti áron, a takarmánybúzára pedig 60 ezerért sincs kereslet, miközben eleve nagy, az egymillió tonnát közelítő átmenő készlettel fordultak rá az új szezonra a termelők. Az elmúlt években a takarmány és az étkezési minőség között alig volt különbség, most egyedül a jó minőségű étkezési búzára van elfogadható áron kereslet, de a malmok csak kis tételekben vásárolják, nem tárolnak be nagyobb mennyiséget. „Most sokan rádöbbentek az elmúlt években elfeledett igazságra, hogy a pénznek ára van, így az sem mindegy, hogy ki finanszírozza a készletet” – magyarázta meg ennek az okát. 

A jövő héten már kezdik a korai érésű kukorica betakarítását. Az elmúlt évekre jellemzőnél kisebb, 870 ezer hektáron elvetett növény várhatóan 7 millió tonnás termést hoz. A kukorica piacát több tényező is szűkíti: egyrészt a nagyobb feldolgozók némileg visszafogott kapacitással működnek, ami akár 300-500 ezer tonnával is csökkentheti a felhasználást. Másrészt pedig a takarmánykeverékek receptúráiban is lehet változás, amihez – a szakmai szempontok szem előtt tartásával – a takarmánykeverőknek megvan a szabadságuk.  Így az olcsó árpa és takarmánybúza nagyobb arányban kerülhet bele a tápokba, míg a vételi és az eladói ajánlatokat figyelembe véve a valahol 62–68 ezer forint közötti áron megvehető kukorica némileg visszaszorulhat.

Exportpiaci bővülést is lehetővé tesz az új Vitafort-üzem

A Vitafort eközben jelentős fejlesztést fejezett be, és ebben a hónapban avatja új üzemét. „Négy évvel ezelőtt kezdtük tervezni, majd két éve vágtunk bele az építkezésbe. A tervezés idejéhez képest sok minden megváltozott, de az nem, hogy ez lesz Közép-Európa legmodernebb takarmányüzeme, és az sem, hogy a Vitafort működésében nagy hatékonyságjavulást jelent majd” – fogalmazott a vezérigazgató. Nagyobb üzemek ugyan léteznek a régióban, de az új üzem nem a kapacitás növelése érdekében épült, bár az is igaz, hogy a Vitafort egymillió tonnás tápegyenértéknek megfelelő teljesítőképességét 1,5-1,7 millió tonnára emeli. 

A mai magyar takarmánypiacon a vevő partnereknek speciálisak az elvárásaik, ehhez testreszabott megoldások kellenek. Az új üzemben premixeket, szuperpremixeket és koncentrátumokat állítanak elő, de igény szerint mondjuk robotizált szarvasmarhatelepeknek kész tápokat is. Az új üzem ennek megfelelően nagyon gyors és rugalmas  átállásra, a  robottechnológiájával pedig gyakorlatilag gyógyszeripari pontosságú keverésre lesz képes – érzékeltette az új gyártóegységükben rejlő lehetőségeket. Terveik szerint ez a potenciál az exportpiacon teljesedhetne ki, ugyanis 700-800 kilométeres körzetben, Észak-Olaszországtól, Lengyelországon át Bulgáriáig lehet olyan igény a termékeikre, amelyet gazdaságosan ki tudnak szolgálni. 

– tette hozzá a vezérigazgató, aki szerint exportterveik realitását jól jelzi, hogy már az új üzem hírére is megjelentek az érdeklődők, sőt, a lengyel piacra már a beindulása előtt elindultak a szállítások.