BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A szója mentheti meg a növénytermesztőket?

Önellátottságunk növelése, illetve a GMO-mentességből származó előnyünk kihasználása érdekében fontos lenne a szójatermesztésbe vont területek növelése – jelentette ki Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

Idén mintegy 58 ezer hektáron 170 ezer tonnányi szóját takarítanak be, ami a hazai igényeknek mindössze a töredékét elégíti ki – mondta Farkas Sándor egy, az Agroinform által szervezett trendezvényen. Ezen felül ugyanis továbbra is mintegy 500 ezer tonna, zömében génkezelt szója importjára szorulunk. Az agrárkormányzat célja a minél nagyobb arányú önellátás megteremtése, amelyhez a miniszterhelyettes állítása szerint a támogatási források rendelkezésre állnak, annak is köszönhetően, hogy jelentősen, 13-ról 16 millió euróra nőtt a szemes fehérjetakarmány-növények termesztése után járó támogatás keretösszege. A magasabb hozzáadott értéket képviselő feldolgozott szójatermékek előállítását pedig hatékonyan segíti majd a feldolgozóüzemek beruházásainak támogatására 2027-ig előirányzott legalább 400 milliárd forintnyi fejlesztési forrás is.

szója
A GMO-mentes szója különösen keresett a piacon.
Fotó: Shutterstock

A tavalyi adatok szerint az Európai Unió szójadara-szükségletének mindössze 8 százalékát fedezi a közösségen belüli termelés, ezért nem csupán a magyar piacon, de Nyugat-Európában is nagy igény van a minőségi (jelentős arányban GMO-mentes) szójára – mondta előadásában Matthias Krön, a szójatermelési láncok fejlesztésével foglalkozó, 28 országban jelen lévő Duna Szója Szövetség elnöke. A szója egy alacsony inputigényű növény, amelynek termesztése megfelelő tapasztalattal és szaktudással könnyen jövedelmezővé válik. Míg Ausztriában a szója ma már a negyedik legnagyobb területen termesztett növény, Magyarországon érdemi volumenben (7-8 százalékos vetésterületi arányban) egyelőre csak három megyében: Tolnában, Vasban és Zalában van jelen, vagyis bőven van tér a további növekedésre – tette hozzá.

A szójatermésre – ellentétben a búzával és a kukoricával – szinte korlátlan az európai piacok felvevőképessége, a terményértékesítés még legalább egy évtizedig biztosított

– hangsúlyozta Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. A szójának magasabb a hőtűrő képessége, és bár vízigényes növény, a 2022-es rekordmértékű aszály idején is csak 24 százalékos volt a szója terméskiesése az ötéves átlaghoz viszonyítva, szemben a kukorica 52 százalékával. A támogatás 2027-ig biztos pontnak tekinthető, annak összege már most eléri majd a hektáronkénti 90 ezer forintot. A szója takarékos növény: alacsony az inputanyagköltsége, amit az is erősít, hogy nem igényel nitrogénhatóanyag-alapú műtrágyát.

Hiába az árcsökkenés, közel harmadával esett vissza a műtrágyaforgalom

Eközben arányaiban növekedett a nitrogén-hatóanyag felhasználása.

Varga Ákos, a UBM csoport igazgatósági elnöke elmondta, hogy a cégcsoport idén 162 ezer tonna szójadara, valamint 36 ezer szójabab vásárlását és értékesítését bonyolította. Bejelentette azt is, hogy a cégcsoport 2024-re megduplázza szójabab-felvásárlását, 2025-ben ezt a mennyiséget újabb 100 ezer tonnával tervezi növelni.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.