Százával eszik a magyarok, de ez nem elég – drágulnia kellene az egyik legegészségesebb élelmiszernek

A spanyol Inprovo és a francia Snipo ágazati szervezettel konzorciumban nyert európai uniós támogatást a Baromfi Termék Tanács. A 80 százalékos támogatásintenzitású, hároméves projekt keretében 450 ezer euró érkezik az EU-tól. Mindhárom országban célja a kommunikációnak, hogy bemutassa az európai termelési rendszert – amelyik a legszigorúbb a világon –, egyben tudatosítsa a fogyasztókkal, hogy ennek élelmiszer-biztonsági szempontból milyen előnyei vannak – mondta Soós Mihály, a kampányt szervező Inno-Food Marketing Kft. ügyvezetője. Bemutatják a tojástermelés állategészségügyi és állatjóléti követelményeit, megfelelését a fenntarthatósági szempontoknak, valamint konyhai felhasználását. 

A szervezők reményei szerint a kampány segíti a tojástermelés versenyképességének javulását és a fogyasztás növelését. Az utóbbiról Soós megjegyezte, hogy nem cél a túlfogyasztás ösztönzése, csupán a táplálkozási ajánlásoknak megfelelő mennyiség elérése. A Tojáskihívás címmel január 1-jén indult kampány a gyermekes családokat, a gyermektelen fiatal háztartásokat, valamint a Z és az Y generáció tagjait célozza. 

A világ tojástermelése az 1960-as 228 millióról 2021-re 1633 millió darabra emelkedett, jelenleg pedig a teljes termelés 40 százalékát Kína adja – adott kis világpiaci kitekintést Sütő Zoltán, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) elnöke. 

A tojás természetes, teljes biológiai értékű táplálék, ráadásul elérhető árú, ezért jó lenne, ha a jelenlegi 236 darabos fejenkénti éves fogyasztás visszatérne a korábbi 300 darab körüli szintre.

Örvendetes fejlemény, hogy nő a hazai ellátottság, szorul vissza az import – mondta el Pákozd Gergely, a Tojásszövetség alelnöke. Mindezt akkor érték el, amikor számos kihívásnak kellett és kell megfelelnie a tojáságazatnak. A szövetség alelnöke ezek közül kiemelte a madárinfluenzát, az ellátási láncoknak a Covid–19 által előidézett megszakadását, az orosz–ukrán háborút, valamint a tavalyi aszályt. Ezek következtében például 

– sorolta. Áprilistól az EU megadta a lehetőséget a vámmentes importra Ukrajnából, aminek következtében uniós szinten 700 százalékkal megemelkedett a tojásbehozatal. A vámmentes kereskedelem a jövőben is nagy kihívás lesz, ugyanis Magyarország ugyan saját hatáskörben meghosszabbította a behozatali tilalmat, ám az uniós országok zömébe eljut az ukrán tojás, és nyomja a piacot. 

Az infláció elleni küzdelem szintén hatással lesz a tojáságazatra, az árstop után a szabályozott árazáson keresztül. Fontos lenne az árstabilitás megteremtése, amire Pákozd szerint lesz kormányzati szándék is. A tojáspiacon a rövid távú, egy, legfeljebb két hónapos ármegállapodások a jellemzők, szemben a Nyugat-Európában szokásos egyéves szerződésekkel. 

Nagy kérdés, hogy milyen hatása lesz az állatjóléti feltételek szigorodásának, mikor lesznek elérhetők az uniós támogatások, valamint a beruházások megtérülnek-e. Pákozd szerint ugyanis a beruházási költségek emelkedése nincs benne a termék árában.