Nitrogénművek leállása: Bige drasztikus műtrágya-áremelkedésre számít

Nem számítunk műtrágya-ellátási problémákra, a forgalmazók ki tudják elégíteni a hazai mezőgazdasági termeléshez szükséges igényeket más forrásokból – válaszolta az Agrárminisztérium a Világgazdaság megkeresésére. A Nitrogénművek Zrt. műtrágyagyártó tevékenységének bejelentett befejezése apropóján egyebek mellett azt is szerettük volna megtudni, hogy számoltak-e ilyen következménnyel – nevezetesen a műtrágyagyár bezárásával – a szén-dioxid-kvótára vonatkozó különadó, illetve a tranzakciós díj bevezetésekor (amelyek Bige László szerint ellehetetlenítették a műtrágyagyártást), illetve, hogy várhatóan többletköltséget jelentene-e a termelőknek, ha teljes egészében importból kellene fedezniük a műtrágyaszükségletüket. 

Akár 20-50 százalékkal is drágulhatnak a műtrágyák – vetítette előre még a gyárbezárás előtt Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa. Árnövekedéstől tartanak a termelők is, legalábbis a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), azt válaszolta a G7 megkeresésére, hogy a hirtelen megnövekedett keresleti igényre árnövekedéssel szokott reagálni a piac, ennek mértéke azonban kérdéses. A műtrágyaárak némileg konszolidálódtak ugyan idén, de a 2020-as árszinteket többszörösen haladják meg, ez a fejlemény pedig időszakosan árnövelő hatást fejthet ki. Ez pedig csak tovább ront a helyzeten, mivel a terményárak árának mélyrepülése miatt nem lehet szántóföldi növényeket gazdaságosan termelni.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint a műtrágya-forgalmazók 2020-ban és 2021-ben is 1,9 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére. A műtrágyaárak 2020-ban még átlagosan 7,9 százalékkal csökkentek, 2021-ben pedig már 57,7 százalékkal emelkedtek. Ez a trend csúcsosodott 2022-ben, amikor átlagosan több mint másfélszeres volt a drágulás, ezzel párhuzamosan pedig az értékesített mennyiség 32,4 százalékkal csökkent. Idén pedig már árcsökkenést és mennyiségi növekedést tapasztaltak.

A Nitrogénművek leányvállalatait is figyelembe vevő konszolidált beszámolója szerint 2021-ben 152,24 milliárd, 2022-ben pedig 190,42 milliárd forint volt a nettó árbevétel, míg az összes működési költség ugyanezen időszakban 141,72 milliárd forintról 175,72 milliárd forintra emelkedett. 

A cégcsoport tevékenységében meghatározó a nitrogéntartalmú műtrágyák gyártása, szilárd és oldat formában. A műtrágyákon kívül ipari gázokat – argon, hidrogén, nitrogén – is előállít, valamint vetőmag-, termény- és növényvédőszer-kereskedelmi üzletágakat működtet.

Több mint kétszáz nap termeléskiesés

A Nitrogénművek már ebben a beszámolóban is olyan kormányzati döntésekre hivatkozik, amelyek növelték a működési kockázataikat, így az ammóniatermelést tavaly március 8-án átmenetileg leállították, majd március 31-én újraindították. De az év során hol műszaki problémák, hol piaci okok miatt a termelés átmenetileg többször is szünetelt, így tavaly 202,8 nap termeléskiesésük volt.

A Nitrogénműveknek, mint nagyobb szén dioxid-kibocsátónak egy júliusi kormányrendelet a térítésmentesen kiosztott szén-dioxid-kvóták után 40 eurós különadó-kötelezettsége keletkezett, amit a kvótaértékesítésekre kivetett 10 százalékos tranzakciós díj is megfejelt. Egy októberi rendeletmódosítás pedig a különadó mértékét 36 euróra csökkentette ugyan, de a tranzakciós illetéket 15 százalékra emelte.

Bige László november elején azt közölte, hogy egy hónapra leáll a termelés a Nitrogénműveknél, ezt követte a keddi bejelentés a műtrágyagyártás teljes leállításáról. Az is kiderült, hogy Bige szeptember 7-én írt Lantos Csaba energiaügyi, és Nagy István agrárminiszternek. Az Agrárszektor által közölt levélben azt állítja: a kormány által megszabott pluszterhek tonnánként 21 400 forinttal növelik a műtrágya árát, amely így eladhatatlanná válik. 

A legzöldebb műtrágyát gyártották

Bige a levélben leírja, hogy a Nitrogénművek Zrt. 1931 óta, tehát 93 éve Magyarország legrégebben működő vegyipari vállalata. Az elmúlt 14 évben 450 millió eurót költöttek saját forrásból beruházásokra, amivel az európai, általa legzöldebbnek és legkorszerűbbnek nevezett „C.N.A. típusú” nitrogén-műtrágya 13 százalékát Magyarországon termelik. 

A cégtulajdonos arról is írt, hogy dolgozóik idei első nyolchavi 1-8 havi átlagjövedelmük több mint 770 ezer forint volt. Azt is bemutatta, hogy mivel az üzemek működtetésében a szakmai tapasztalat és tudás nem pótolható a nagyfokú robbanásveszély miatt, egy-egy munkaposzton a betanulási idő három év. Emiatt pedig azok a gyárak, amelyek elengedték a dolgozóikat, majd később újra akartak indulni, nem tudták ezt megtenni. Példaként hozott három szerbiai és öt romániain műtrágyagyárat. 

Állítása szerint a Nitrogénművek Zrt. mai értéke nagyságrendileg 2 milliárd euró, és 45 millió euró értékű szerződéses kötelezettségük áll fenn különböző beruházásokban.

Kijelentette, hogy az idézett kormányrendelet jelenlegi formájában azonnal ellehetetleníti a Nitrogénművek Zrt. termelésének folytatását, és a levélben szeptember 30-ai gyárleállítást vetített előre. 

A kormányrendelet Bige szerint diszkriminatív is, hiszen aránytalan terhet ró a nitrogénműtrágya-gyártásra. A bevezetett adó mértéke meghaladhatja árbevételük 10 százalékát, ami a vállalat likviditásának fenntartása érdekében azonnali reakciót igényel. Más, az adóval érintett, vállalatoknál ez a mérték, konszolidált árbevételszinten 1 százalék alatt marad. 

Negatív költségvetési hatások

Bige részletezi a gyárleállás költségvetési hatásait is. Pozitív hatás az egyszeri adóbevétel 2023. első három negyedévének és az ahhoz kapcsolódó kibocsátás adóvonzatának mértéke, ami 12 milliárd forint. Negatív hatás viszont szerinte több ágon is jelentkezik: 

• az MSZKSZ hozzájárulás kiesése 6,1 milliárd, 
• áfakiesés 19,9 milliárd,
• élelmiszerlánc-felügyeleti díj 199 millió,
• személyi jellegű kifizetések adói + bérjárulék 2,459 milliárd,
• helyi adók 1,24 milliárd,
• FGSZ forgalmi díjak 2,3 milliárd forint.
• Összesen: 32,2 milliárd forint
• Ezeken felül pedig nem számszerűsíthető, de biztosan jelentkező tételek:
• elmaradó beruházások értéke 16 milliárd,
• 2024-ben kieső export értéke 75,7 milliárd,
• a műtrágya árának növekedése a kieső termelés eredményeként minimum 20-50 százalék között, ami előreláthatóan a mezőgazdasági termelők műtrágya-felhasználását jelentősen fogja csökkenteni, ezáltal tovább romlik a versenyképességük, ismerve a mai helyzetüket teljes importfüggőség alakul ki.