Veszélyben a baromfihús – uniós tervek rémisztgetik a termelőket és a fogyasztókat

A baromfiágazat a legversenyképesebb és egyben a leginkább integrált állattenyésztő ágazat Magyarországon – mondta Nagy István, agrárminiszter a Baromfi Termék Tanács és Szakmaközi Szervezet által a Baromfi Világnap alkalmából szervezett szakmai konferencián. Az ágazat hazai súlyát jelzi, hogy a baromfihús adja a húsfélék exportárbevételének több mint felét. A miniszter szerint ugyanakkor a világpiaci versenyben való helytállás érdekében azzal együtt is fejleszteni kell a baromfiszektort, hogy az a legversenyképesebbnek számít az agrár-termékpályák között. A baromfihús jelentőségét jelzi, hogy ez a legnagyobb mennyiségben termelt és fogyasztott húsféleség, és  a népesség növekedésével e szerep tovább erősödik, hiszen az ágazat rendkívül hatékonyan, alacsony környezeti lábnyommal és vallási tilalmak nélkül képes megtermelni a húst.

Nagy István a folyamatosan jelentkező újabb és újabb megoldandó problémák és kihívások közül a fenntartható termelést, a környezetvédelmet, a húsfogyasztási szokások változását, valamint az állategészségügyi és állatjóléti követelmények teljesítését emelte ki. Jó hír ugyanakkor, hogy az előrejelzések szerint az európai és a hazai fogyasztók körében továbbra is baromfihús lesz a legnépszerűbb az elérhetősége és a többi húsfajtához viszonyított alacsonyabb ára miatt. 

Az agrártárca az ágazat versenyképességének megtartása érdekében 

• közvetlen és nemzeti támogatásokkal, 
• állatjóléti forrásokkal,
• a vidékfejlesztési programokból származó fejlesztési támogatásokkal, 
• illetve az ukrán termékekkel szembeni importkorlátozó intézkedéssel 

is segíti az ágazatot. A Vidékfejlesztési program telephely-fejlesztési támogatásán keresztül a baromfiágazatból érkezett pályázatokra eddig összesen 600 kérelemre több mint 170 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg. A miniszter arra is ígéretet tett, hogy a jelenlegi uniós támogatási ciklusban fenntartják az állattenyésztés kiemelt támogatását, így a baromfiágazatét is. A madárinfluenza-járványról elmondta, hogy az tavaly is jelen volt Magyarországon: a baromfiállományban idén január 24-ével bezárólag az őszi járvány során tíz vármegyében összesen 76 kitörés volt, és több mint 1,5 millió baromfit kellett leölni. Emiatt várhatóan 12,6 milliárd forint kártalanítást fizetnek ki, aminek a fele május közepéig már meg is érkezett a jogosultaknak. 

Az import nagy kihívást jelent

A baromfihús iránti igény minden előrejelzés szerint a következő években is nőni fog, nő, de az európai termelőknek meg kel küzdeniük az importtal – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az EU önellátása baromfihúsból és tojásból is bőven biztosított, de ezek importja drasztikusan növekedett az elmúlt időszakban. 

Feszültséget kelt a piacon a Kínából az uniós piacra került 35-36 ezer tonna elősütött pekingi kacsa is.

Ezekről a termékekről azonban nem tudható, hogy milyen élelmiszer-biztonsági paraméterekkel rendelkeznek, és már volt példa arra, hogy halált okozott az Ukrajnából származó szalmonellás csirke. A NAK-elnök szerint a baromfiágazatban is szükséges a versenyképesség és hatékonyság növelése, de ehhez egyenlő pályák, egyenlő esélyek kellenének, ezért az uniós termelőkre vonatkozó előírásokat be kellene tartatni az importtermékek előállítóival is.

Kevesebb baromfihús, nagyobb környezeti terhelés

A baromfiágazatot érő kihívások közül Brüsszel szélsőséges zöldpolitikáját emelte ki előadásában Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki szerint a közös agrárpolitikát életidegen, ideológiai kérdéseknek rendelték alá. Szerinte az uniós baromfiágazatot el akarják lehetetleníteni. Erre példaként említette, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) – egyébként szerinte minden szakmaiságot nélkülöző – hatásvizsgálata alapján a Bizottság azt tervezte, hogy a jelenlegi, egy négyzetméterre jutó 40 kilogrammos termelést leviszi 11 kilóra, ami ellehetetlenítette volna az uniós baromfihizlalást, egyben 30 százalékkal növelte volna az ágazat szén-dioxid-kibocsátását, miközben nőtt volna az állatbetegségek kockázata. A Bizottság ehhez képest egy „felvizezett” javaslattal állt elő, majd az is lekerült a napirendről, de ne legyen kétségünk afelől, hogy ismét előveszik majd ezt tervet – mondta Hidvéghi.

Nem lenne sokkal jobb a helyzet akkor sem, ha a termelők számára kompromisszumként elfogadható 30 kilogrammos határt húznák meg a 11 helyett – derült ki Magnus Swalander, a baromfi genetikai szelekciójával tenyészállatokat előállító Aviagen k+f igazgatójának előadásából. Mint mondta, ez 28 százalékkal növelné a szén-dioxid-kibocsátást, a baromfiágazatot pedig 20-30 évvel vetné vissza a fejlődésben.

Ez magával hozná az import bővülését is. Mindennek a végeredménye pedig az lenne, hogy bár Európa nagy előrehaladást érne el az állatvédelemben, globálisan romlana a helyzet – a klímaváltozást pedig nem állítják meg az országhatárok – summázta.