A csirke és a sertés uralta a vágóhidakat

Szarvasmarhából 18,5 ezer darabot vágtak le 2024 első negyedévében, 13,5 százalékkal kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában. A levágott szarvasmarhák 61 százaléka tehén, 20 százaléka bika volt. A tehenek vágása 17 százalékkal, a bikáké 1,5, az üszők vágása pedig 20,7 százalékkal csökkent a darabszám alapján 2024 első negyedévében az egy évvel korábbihoz képest – közölte első negyedéves vágóhídi jelentésében az Agrárközgazdasági Intézet.

Az élő szarvasmarha importja az első két hónapban erőteljesebben nőtt az exporténál, de az utóbbi így is jóval meghaladta a behozatalt. A KSH adatai alapján ugyanis a kivitel 14,3 százalékkal nőtt, és több mint 11 ezer tonna volt, míg az élő marha importja 48 százalékkal bővülve 4 ezer tonna volt. Az élőmarha-export főként Koszovóba, Horvátországba és Ausztriába irányult, míg az -import elsősorban Olaszországból, Dániából és Németországból érkezett.

Folytatódott a szarvasmarhalétszám csökkenése: az összlétszám 862 ezer darab volt tavaly december 1-jén, ami azt jelenti, hogy az állomány egy év alatt 23,2 ezer darabbal, 2023 júniusa óta pedig közel 14 ezerrel csökkent. A tehenek száma 403 ezer volt 2023. december 1-jén, 15 ezerrel, 3,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Nőtt a sertés exportja is

Bővült viszont a sertésvágás: a magyarországi vágóhidakon 1,16 millió sertést vágtak le az idei első negyedévben, ami 67 ezer darabos, 6,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A hazai sertésállomány korábbi csökkenése tavaly megállt, és ennek a trendnek a fennmaradására utal, hogy a sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első negyedévi 15,6 ezerről – csaknem 6 százalékkal – 14,7 ezer darabra csökkent az idei első három hónapban.

Az élő sertés kivitelének mennyisége az első két hónapban 71, az import pedig 13 százalékkal bővült, az export 6 ezer, az import ennek éppen a duplája, 12 ezer tonna volt. Élő sertés főként 

• Szlovákiából, 
• Horvátországból és 
• Németországból érkezett, 
  a kivitel nagyrészt 
• Romániába, 
• Ausztriába és 
• Albániába irányult.

A 2023. december 1-jei sertésállomány 2,61 millió darab volt, amivel az állomány nagysága – szembemenve az európai trenddel – közel 50 ezer darabbal, 1,9 százalékkal haladta meg a 2022. decemberi létszámot, míg a 2023. júniusit 48 ezerrel múlta felül. Az anyakocák száma 153,9 ezer volt 2023 decemberében, ez pedig egy év alatt 4 százalékos, 6,1 ezer darabos bővülés.

Juhból ugyanakkor csak 9,9 ezer darabot vágtak le a magyarországi vágóhidakon az idei első negyedévben, ami éves alapon közel 10 százalékos visszaesés. A juhállomány 907,1 ezer darab volt tavaly december 1-jén, vagyis 35,4 ezerrel, 4,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi létszámhoz képest. Az anyajuhok száma 2023 decemberében 694 ezer volt, azaz gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbi értékkel.

A számokra is hat a madárinfluenza

Nagyot nőtt a baromfivágások száma, 58,3 millió állat került a vágóhidakra, 13,2 százalékkal több, mint az előző év első negyedében. A baromfi túlnyomó részét – darabszám alapján a 81 százalékát – a csirke tette ki, amelyből 47,3 milliót vágtak, vagyis 8,6 százalékkal növekedett ez az érték az egy évvel korábbihoz képest. A madárinfluenza okozta alacsony bázis az oka, hogy a vágókacsából vágott 8,8 millió darab 50,6 százalékos emelkedés, míg a 269 ezer levágott liba 14,5 százalékos bővülés. A pulykaág ugyanakkor továbbra is lejtmenetben van: 1,2 millió darab került a vágóhidakra, 2,7 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. A baromfivágáson belül a kacsa számaránya 15, a pulykáé 2 százalék volt.