Takarmányboom jöhet Afrikában – a Vitafort már készül

A Föld népességnövekedése a következő 40 évben még tartani fog, és az emberiség létszáma eléri a tízmilliárdot, majd a következő 40 évben egymilliárddal kevesebben lesznek a bolygón – mondta Kulik Zoltán, a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. vezérigazgatója a cég által szervezett partnertalálkozón. Lesz egy átrendeződés Ázsia és Afrika között, az utóbbi jelenleg 1,2 milliárdos lakosságszáma 2050-ben éri utol a jelenleg legnépesebb kontinens Ázsiáét, majd el is fogja hagyni. Ez nem is meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az afrikai kontinens mediánértéke az életkorban 19 év, míg az elöregedő társadalmaké, mint Japáné 48, de Magyarországé is 44 év. A következő évtizedek tehát Afrikáról szólnak majd, és így lesz ez a világ takarmányiparában is – nyomatékosította.

A világ takarmányipara stagnál, azon belül Európa a harmadik legnagyobb takarmány-előállító 250 millió tonnával, ami korábban volt 270 millió tonna is – jegyezte meg Kulik Zoltán. Itt is Afrikára hívta fel a figyelmet, ahol jelenleg 50 millió tonnát állítanak elő. Még nagyobb a különbség, ha a takarmányfelhasználást és a húsfogyasztást nézzük: 

A Vitafort ezt az átrendeződést ismerte fel, és az elmúlt 15-20 évben kutatás-fejlesztéssel, tudástranszferrel és termeléssel is megjelent Ázsiában, majd 4-5 éve már Afrikában, például Ruandában és Kenyában.

A Vitafort tavaly szeptemberben adta át története legnagyobb beruházását, Közép-Európa legmodernebb takarmánygyártó egységét, amelynek köszönhetően bővültek a piacai és a termékskálája, valamint az előállított takarmány mennyisége is. Mindez pedig magasabb hozzáadott értékű termékekkel szolgálja ki a külpiacokat, most már egy 800 kilométeres sugarú körben. Egy ilyen üzemmel kicsit bátrabban indulhatott neki a cég 2024-nek, főleg úgy, hogy itthon megvan a 380-400 nagyüzemet felölelő partneri köre, a bolthálózata és a kistermelői ágazata is.

A nyugat-európai piacokon visszaszorul az intenzív állattartás, a belga, a holland, a dán és a német állatvágások száma csökkent – adott rövid betekintést az uniós sertéspiaci helyzetbe Hollósy Tibor, a Kometa Zrt. agrárfejlesztési igazgatója. Ennek a folyamatnak a kelet-közép-európai régió, benne Magyarország sertéstartói a nyertesei lehetnek, ezek a termelői kapacitások ugyanis ide települhetnek – tette hozzá. Eközben az európai sertésár – a kínait nem számítva – a legmagasabb, és a malacárak is stabilan tartják magukat, így a sertéstenyésztők és hizlalók tavaly jó évet zártak.

A húsipar számára a költségcsökkentés a feladat, az iparágat ugyanis az egyéb ráfordításnövekedéseken túl több állami intézkedés is sújtja, mint például

• az EPR,
• a kötelező akciózás és
• a kötelező önellenőrzési rendszer.

– mondta, hozzátéve, hogy tavaly így is 10 százalékos volt a fogyasztás visszaesése. A vegán termékek iránti kereslet is – igaz, csak nagyon alacsony szinten – erősödik, ami zavaró tényező, de a lényeg az lenne, hogy a húsmentes terméket ne hívjuk húsnak, kolbásznak, virslinek.