Önkéntes elbocsátásokat hajt végre a Dacia Romániában. A felmondásért 185 ezer lejig terjedő végkielégítés jár, ami 14,66 millió forintnak felel meg.
A legjobban az autógyártónál 16 évnél hosszabb ideje foglalkoztatottak járnak, akik 185 ezer lejt kapnak, ha saját elhatározásból távoznak a cégtől
– írja a Maszol a Profit.ro információira hivatkozva.
Az úgynevezett gondoskodó elbocsátásprogram részeként a „búcsúzó” kollégák továbbra is kedvezményes áron vásárolhatnak Dacia, Nissan vagy Renault típusú személyautót.
A Dacia azoknak a munkatársainak javasolja az önkéntes elbocsátást, akik olyan osztályokon látnak el feladatot, ahol tevékenységcsökkentési és -megszakítási, projektlezárási, automatizálási, robotizálási, digitalizálási, egyéb szerkezeti vagy beosztási változtatások vannak kilátásban. A Profit.ro információi szerint nincs kitűzött cél az így leépítésre kerülők számát illetően.
A román vállalat idén fejezi be óriáskombija, a Lodgy, a Dokker és a Logan kombi közös utódjaként létrejött Jogger első generációjának előállítását, amely a marokkói tangeri gyártósorokra is bekerült. E modell helyett a Bigster gyártásába kezdenek, amely a debütálást követő első évben a megszokottnál alacsonyabb mennyiségben kerül piacra.
A romániai üzemben további két típusra kerül sor, de a termelést ezen autók esetében legkorábban 2026-ban kezdik meg.
Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) statisztikái szerint Romániában az egyik legmagasabb az arány az autóiparban foglalkoztatottak száma és az egy alkalmazottra jutó megtermelt mennyiség között.
A két helyi autógyár, a Craiova és a Mioveni éves termelése 3,2 jármű per alkalmazott, ami nem éri el az 5,4 autós uniós átlagot, míg Románia azon uniós országok közé tartozik, ahol közülük a legtöbben – 160 ezren – dolgoznak az ágazatban.
A két romániai autóüzemben foglalkoztatottak aránya a teljes romániai gyártásban foglalkoztatottak 14,5 százaléka, ami a harmadik legmagasabb érték az EU-ban.
Már évekkel ezelőtt látni lehetett, hogy baj lesz – elhúzódó krízisre készül az autóipar
Németországban gyenge a fogyasztás, az újonnan forgalomba helyezett járműveknek mindössze 12 százaléka volt elektromos hajtású az idei számok alapján. Várkonyi Gábor szerint az egyik legnagyobb probléma a maradványérték, hogy nem tudni, mennyiért lehet majd egy használt villanyautót eladni a jövőben, ezért némelyik német kereskedő már nem számítja be ezeket a kocsikat. Az autóipari szakértő úgy véli, ha a politikát akarja kiszolgálni az ágazat, és nem a vevőket, kinyílik az olló az eladások, illetve a megrendelések között. A jelenség nem is egyedi.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.