Részvényeket is vásárolhatnának az ingatlanalapok likvid eszköz gyanánt

A részvénybefektetéseket is engedélyezné az ingatlanalapoknak az a kormányrendelet-módosítás, amelyet tegnap tettek közzé a kormány honlapján. A piaci szereplők nem sok időt kaptak a véleményezésre: az észrevételeiket tegnap kellett megtenniük. A változtatás egyik célja az lehet, hogy az egyre nagyobbra hízó ingatlanalapok vagyonát a tőzsdére is bevigyék.

Az ingatlanalapok vagyona a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatai szerint lassan megközelíti az 1400 milliárd forintot,

az idén kilenc hónap alatt csaknem 280 milliárd forint friss tőkét vonzottak. Vannak olyan cégek, amelyeknek jól is jönne egy ingatlanalap befektetése, ilyen például a BIF, amelynek meg kell felelnie az év végéig a 25 százalékos közkézhányad szabályának, ha szabályozott ingatlanbefektetési társasággá (SZIT) akar átalakulni.

A legnagyobb hazai alapok az ingatlanok mellett közvetett ingatlanbefektetésként más ingatlanok befektetési jegyeit tartják, emellett hatalmas vagyont parkoltatnak likvid eszközökben, amelyek jellemzően bankbetétek vagy pedig állampapírok. A kormányrendelet módosításával ebbe a kategóriába bekerülnek a részvények is. Az alapok eddig különböző módon álltak hozzá ehhez a kérdéshez, az Erste Ingatlanalap például kerülte a részvényeket, de – mint azt Pázmány Balázs, az Erste Alapkezelő elnöke a Világgazdaságnak elmondta – keresték már őket cégek azzal, hogy vásároljanak a részvényeikből. „Tárgyaltunk már erről, de nem ez a preferált befektetési kategória az ingatlanalapjaink számára” – mondta Pázmány.

A jogszabályok eddigi szellemiségével nehezen egyeztethető össze egy ilyen módosítás” – mondta lapunknak Bíró Gergely, az egyebek mellett a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alapot is kezelő Diófa Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. „Korábban arról volt szó, hogy csak a SZIT-ek részvényeit vásárolhatják majd az ingatlanalapok, ezek mellett szakmailag lehetett érvelni, amellett viszont nehéz, hogy bármilyen részvényt vásárolhassanak

– tette hozzá. Az engedékenység különösen annak tükrében furcsa, hogy a jegybank ismét elkezdett aggódni a hatalmasra hízó ingatlanalapok miatt, eközben pedig a kormány alacsony likviditású részvények vásárlását is engedélyezi a konstrukciók számára.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható