Határtalan lehetőségeket tartogat a cégek számára az észt modell

Észtország az 1991-es függetlenné válása óta gyors ütemben helyezte digitális alapokra a gazdaságát, ennek hatására mára az e-közigazgatás teljes egészében kiépült az országban. A magas fokú digitalizáltságra alapozva 2014-ben új vállalkozói programot indítottak el a balti országban, amelynek célja új külföldi gazdasági szereplők megszólítása volt. Alapvetően olyan potenciális vállalkozóké, akik számára fontos szempont az alacsony vállalkozásindítási költség, a minimális bürokratikus teher, valamint a gyors és papírmentes digitális állami szolgáltatások elérése. A magyarul „e-illetőségnek” fordítható e-residency alapvető újítása, hogy a kapott hivatalos digitális azonosítóval bárhonnan fizikai megjelenés nélkül irányítható egy vállalat Észtországban.

Az e-illetőség a vállalkozók számára számos előnnyel jár, amelyek jelentősen meghaladják a vállalkozásindítás költségeit. A vállalkozói program tervezésekor nagy hangsúlyt fektettek az észtek arra, hogy a digitális azonosítóval működtethető cég elindításának folyamata egyszerű és gyors legyen.

A folyamat ezért mindössze négy lépésből áll:

Ezt követően megkezdheti a működést a világ bármely országából irányított társaság,

amely az e-illetőség megszerzésével olyan előnyöket élvezhet, mint a fejlett nemzetközi fizetési szolgáltatások, a szerződések digitális aláírása, online adóbevallás és kedvező vállalati adókörnyezet.

A program hatására több mint 15 ezer vállalat jelent meg az országban, aminek a gazdasági hasznai is érzékelhetők már. Az aktuális összesítések szerint 2021-ig csaknem 80 ezer magánszemély kapott e-illetőséget, tulajdonukban több mint 15 ezer cég van.

A program felállításakor az észt kormány azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2025-ig 10 millió e-illetőséget adjon ki. Annak ellenére, hogy időarányosan ezt nem sikerült teljesíteni, az észt gazdaság számára a hasznok már tapasztalhatók.

A 15 ezernél is több vállalkozás legalább 41 millió euró közvetlen bevételt hozott, ez a 2020-as költségvetési bevétel közel 0,4 százalékának felelt meg.

A Deloitte becslései szerint ugyanakkor ennek az összegnek a többszörösét teheti ki a teljes gazdasági haszon, amely ráadásul az idő előrehaladtával exponenciálisan emelkedik.

Az észt vállalkozásindítási program sikerességéhez hozzájárulhatott, hogy a felsőoktatási rendszer kiterjedt, a lakosság nyitott az informatikai képzésekre, és nagy arányban beszél idegen nyelveket. Az e-illetőség lényegi eleme, hogy távolról, fizikai megjelenés nélkül működtethető egy vállalat, ezért fontos a magas hozzáadott értékű, komplex szolgáltató informatikai háttér-infrastruktúra biztosítása. Az észt humán tőke minősége kellőképpen támogatja a digitális megoldások széles körű fejlesztését.

Észtországban a 30–34 éves korosztály 46,2 százalékának van felsőfokú végzettsége, ami jóval magasabb az uniós átlagnál (40,3 százalék), továbbá a 18–29 évesek között az IT-képzésben részt vevők aránya a harmadik legmagasabb az EU-ban (22 százalék).

Emellett az angolul beszélők aránya a felmérések szerint 50 százalék körüli. A program 2018 elejéig tartó dinamikus felfutása alábbhagyott, és a negyedéves igénylések száma trendszerű csökkenést mutatott. Az észtek az e-illetőség program sikerességének megújítása érdekében 49 pontból álló javaslatcsomag megvalósítását indították el 2019-ben. Az újabb intézkedéscsomagot az e-illetőség első négy évének tapasztalataira építette a kormány, amelynek a célja az, hogy a javaslatcsomagban megfogalmazott lépések révén a program újabb irányokkal bővülve ismét növekedési pályára álljon. A fehér könyvben bemutatott javaslatok az ökoszisztéma minden lényeges elemét érintették, az új fejlesztési irányok optimalizálnák a technológiát, az üzleti lehetőségeket és a részt vevő közösség biztonságát. A kormány várakozása szerint a javaslatok megvalósításával a rendszer még biztonságosabb, előnyösebb és kényelmesebb lesz az igénylők számára.

A résztvevők számának növekedését segítheti elő az a 2020-ban megkötött megállapodás, amellyel az amerikai, ázsiai és afrikai piacon növelnék a program ismertségét.

A legtöbb e-illetőséggel rendelkező vállalatot ukrán, német, orosz, török és francia magánszemélyek jegyzik be az országban. Az Európán kívüli országok közül a legtöbb cég indiai, amerikai és japán magánszemélyekhez köthető. Annak érdekében, hogy az európai kontinensen kívül is növekvő népszerűségnek örvendjen az e-illetőség, Észtország leszerződött egy határon átnyúló szolgáltatásokat (például vízum- és útlevéligénylést) nyújtó multinacionális intézménnyel.

Összességében

Észtország egy olyan innovatív vállalkozói programot hozott létre és alkalmaz sikerrel, amely más országok számára is előremutató.

Észtország korán felismerte, hogy a gazdasági siker egyik kulcstényezője a digitalizáció és az e-közigazgatás minél szélesebb kiépítése. A cél az volt, hogy minél több külföldi vállalkozót szólítsanak meg a világ bármely pontjáról távolról elérhető e-közigazgatási platformjukkal, valamint a hozzá kapcsolódó költséghatékony pénzügyi szolgáltatásokkal. Az e-illetőség az elmúlt hat év tapasztalata alapján sikeres, ám a kezdetben felállított ambiciózus célok elérése érdekében további fejlesztésekre van szükség. Ezért is kezdett hozzá a kormány 2019-ben a közel 50 pontból álló javaslatcsomag végrehajtásához, valamint 2020-ban külső partner segítségével az Európán kívüli országok vállalkozóinak hatékonyabb megszólításához.

A szerző a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzője