Újabb nagy kínai beruházási hullám jöhet Magyarországra
A kétezres évek két intenzív befektetési időszakát követően újabb nagy kínai beruházási hullám indulhat Magyarországon, amelynek komoly lökést ad a CATL debreceni akkumulátorgyárának építése – idézi a lapunkhoz eljuttatott közlemény Vu Vanliangot (angol átírással Wu Wanliang), a kínai befektetéseket támogató Capital Bridge tulajdonosát.
Segít a politikai nyitottság
A szakember felidézte, hogy a Magyarországra érkező keleti, elsősorban kínai befektetések mértéke és arányának növekedése nem simul be az általános európai irányzatba. Európában, összhangban a világméretű trendekkel, a 2016–17-es csúcs után, az elmúlt években visszaesett a kínai működő tőke beáramlása, tavaly is csak koronavírus-járvány miatt mélypontnak számító 2020-as évhez képest mutatott fel némi növekedést.
Eközben az elmúlt években Magyarország vonzotta a legtöbb kínai tőkét a kelet-közép-európai térségben, 2018 óta – a 2020-as Covid-időszakot minimális visszaesését leszámítva – folyamatosan növekedés mutatva.
A kínai működőtőke-állomány tavaly megközelítette a 3,5 milliárd dollárt, megelőzve Szerbiát és Romániát (2,7-2,8 milliárd) és Lengyelországot is (2 milliárd). Magyarországnak az Európai Unió után Kína a második legfontosabb kereskedelmi partnere, tavaly 7,1 százalékkal bővült a forgalom, és meghaladta a 6 milliárd dollárt.
A kínai tőkevonzó képesség nem tisztán a kínált lehetőségek és feltételek függvénye, hanem erős politikai hatás is kapcsolódik hozzá.
A magyar politika a legnyitottabbak közé tartozik Kína irányába, és ez a gazdasági kapcsolatok fejlődésében is jelentős szerepet játszik.
Az egyik beruházás vonzza a másikat
A kínai befektetések bővülésének látványos példája a Contemporary Amperex Technology (CATL) 7,34 milliárd eurós debreceni beruházásának idei bejelentése, amely európai viszonylatban is nagy méretű üzlet. A cég az elektromos járművekben használt akkumulátorok világszinten legjelentősebb gyártója, a Tesla fő partnere. A magyarországi üzem elsősorban a Mercedest tervezi kiszolgálni, valamint várhatóan a Volkswagennek, a BMW-nek és a Stellantisnak is beszállít. A CATL-beruházáson felül további kínai beruházások már elkezdődtek vagy a közeljövőben indulnak el. Debrecenben épül a Semcorp gyára, amely az e-autók akkumulátoraihoz készít majd lítiumion szeparátorfóliát. Miskolcon pedig már tavaly letették Chevron Auto üzemének alapkövét, ahol elektromos autókhoz állítanak elő fémöntvényeket, akkumulátorházakat, -tálcákat, inventerházakat, Az idén júniusban pedig bejelentették, hogy Magyarországon épít katódanyag-előállító üzemet a Huayou Cobalt, amelynek hosszú távú szerződése van a Teslával feldolgozott nikkel, kobalt és mangán szállításáról.
Multiplikátor hatás, nem csak a hazai beszállítók miatt
„Ezek a beruházások hozzájárulnak további kínai működő tőke beáramlásához, a távol-keleti vállalatok ugyanis egy telephely kiválasztásánál előnyben részesítik azokat a helyszíneket, ahol már működnek más kínai cégek, akkor is, ha semmi közük sincs egymáshoz, nem ugyanabban az ágazatban dolgoznak és nem működnek együtt. Olyan helyszíneket keresnek, ahol képesek integrálódni az üzleti közegbe, ahol megfelelő szintű, képzettségű és mennyiségű munkaerő áll a rendelkezésükre, ahol képesek együttműködni a felsőoktatással” – mondja Vu Vanliang. Szerinte az is látható, hogy a kínai nagybefektetők, amelyek zöldmezős beruházásokban érdekeltek, többnyire Nyugat-Európában vetik meg a lábukat, és onnan terjeszkednek Közép-Európa felé. Jó példa erre a CATL is, amely először a németországi Erfurt mellett épített gyárat.
A kínai technológiai vállalatokkal való kapcsolattartás, azok befektetéseinek vonzása különös lehetőségeket rejt. Az úgynevezett digitális Selyemút programjába való bekapcsolódás komoly fejlődési és fejlesztési lehetőségeket jelenthet.
Ahhoz, hogy Magyarország tovább erősítse a pozícióját a kínai működő tőke fogadásában, képes legyen szintet lépni, és regionális vállalati központokat, kutatás-fejlesztést, tervezést vagy marketingközpontokat vonzani, nem csak megfelelő üzleti, munkaerőpiaci, felsőoktatási és kutatási környezetre, kedvező adópolitikára, valamint politikai nyitottságra van szükség.
Ezeknek a kedvező feltételek megtartása és fejlesztése mellett kínai tulajdonú, de szakosodott magyarországi tevékenységű, széles szakmai látókörű jogi irodákkal lehet megalapozni, hogy a következő konjunktúra-időszakban minél több, részben nagyobb hozzáadott értéket termelő kínai vállalat telepedjen meg Magyarországon.
Emellett szükség van a beruházásokat támogató és koordináló, helyi ismeretekkel büszkélkedő kínai szakvállalatok, a helyi adózásban és pénzügyekben jártas tanácsadó cégek, valamint alapos helyismerettel felvértezett szakértők bevonására is.
Ezenfelül olyan hétköznapi gyakorlati szempontokra is figyelni kell, amelyeknek a működés során van jelentős szerepük. Jó példa erre a munkavállalói vízumok kiadásának és meghosszabbításának gyakorlata, amire rendszeresen panaszkodnak a több európai országban működő és alkalmazottaikat gyakran mobilizáló kínai vállalkozások.
Nehézségek és az azokból adódó lehetőségek
A kínai tőke beáramlását több tényező is lassíthatja. Az amerikai–kínai kereskedelmi háború, a feszült világpolitikai helyzet, az ezt kísérő bizalmatlanság, valamint hogy a letárgyalt és parafált EU–Kína befektetési egyezmény európai ratifikációja bizonytalanná vált. Szintén ilyen a digitális területen a nyugati országokban hangoztatott biztonsági kockázat, valamint a stratégiai ágazatokban a felvásárlások korlátozása.
Magyarországon megfelel az EU-s szabályozásnak, a külföldi közvetlen befektetések jogi környezete, támogatása, szabályozása és ellenőrzése szempontjából is.
Ugyanakkor nem zárta be a kapuját például a Huawei előtt, ellentétben más uniós tagállamokkal.
A nehezítő tényezők közé sorolható a kínai kormányzat korlátozó szerepe is. Ez azonban egyrészt az aktuális belső tőkeigényekhez alkalmazkodó, azokat kiszolgáló iránymutatásokban mutatkozik meg, valamint a pekingi kormány zéró-Covid-politikájában. Mindkettő lassíthatja az üzletkötéseket, azonban csak átmenetileg.
„Magyarországon minden adottság megvan ahhoz, hogy a következő években dinamikusan növekedjen a kínai működő tőke beáramlása. Az üzleti környezet megfelelő, a politika támogató, a gazdaság összeépült az európai piacokkal. Már működnek nagy kínai cégek, amelyek vonzani tudnak újabbak beruházásokat, és megjelentek a beruházások megtelepedését segítő távol-keleti tulajdonú, de helyi ismeretekkel büszkélkedő vállalkozások is. Ezért a következő években egy új kínai beruházási hullám várható” – mondja a közlemény szerint Vu Vanliang.
| Vu Vanliang a Pekingi Idegen Nyelvek Egyeteme magyar szakán végzett, majd több mint tíz évig a kínai külügyminisztérium diplomatája volt Pekingben, illetve Budapesten. Ezután a magánszektorban helyezkedett el, és más üzletei mellett közel egy évtizedig a budapesti Asia Centert képviselte Kínában. Majdnem tíz éve kezeli, segíti tanácsadóként kínai vállalatok és magánemberek magyarországi befektetését. A kínai működő tőke hazai megtelepedését szervező Capital Bridge Kft. résztulajdonosa. Jelenleg négy kínai befektető magyarországi gyárának létrehozásában működik közre. A magyar kultúra rajongója, műfordító. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.