Megvannak a növekedésnek a pillérei, amelyekkel egy 3 százalék körüli GDP-bővülés reálisnak tűnik 2025-ben, bár a kockázatok miatt ez lehet kisebb vagy épp nagyobb is – erről beszélt a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában Török Zoltán, a Raffeiesen Bank vezető elemzője. Szeptember első hetében felemás adatok érkeztek a magyar gazdaságból, míg a külkereskedelem az élénkülés jeleit mutatja, az ipar és a kiskerekedelmi forgalom sem tanúskodik átütő erőről. Ahogy a második negyedéves GDP-adat sem lett túl acélos. Török Zoltán úgy látja, ha a második fél évben kedvezően alakulnak a folyamatok, akkor idén 1,5 százalék és 2 százalék között lehet a GDP-bővülés mértéke. Ilyen kedvező fejlemények közé sorolta, hogy tovább oldódik a lakosság óvatossági motívuma, és a külső piacainkon is erősödik kereslet. 

Varga Mihály az idei közgazdász-vándorgyűlésen azt mondta, hogy gondolkoznak azon a kormányon belül, hogy a német ipar problémái miatt, amelyek egyre szembetűnőbbek, hogyan lehetne leválni a német gazdaságról. Török Zoltán szerint azonban meglehetősen korlátozottak a kormány lehetőségei. Az áruexporton belül ugyanis egyre nagyobb a súlya a gépiparnak, illetve az akkumulátorgyártásnak, emiatt a kapcsolat a német autó- és gépiparral egyre szorosabb. 

Ez azt is jelenti, hogy egyre nagyobb azon cégek aránya hazánkban, amelyek végső soron a német gazdasághoz kötik a magyar gazdaságot. „Azt kell látni, hogy a feldolgozóiparban meghatározó nagyvállalatok nem magyar tulajdonúak, a tulajdonosok döntésének megfelelő tevékenységet folytatnak, ezen pedig a magyar gazdaságpolitika nem tud változtatni” – magyarázta a vezető elemző.

Noha a hazai ipar továbbra sem mutatja a szebbik arcát, arra is felhívta a figyelmet, hogy a feldolgozóipar esetében ciklikus folyamatok vannak, ennek a ciklusnak lassan elérhetjük a mélypontját, és elkezdődhet egy lassú növekedés. Épp ezért szerinte van arra esély, hogy 2025-ben ebből lássunk valamit, ami tudja húzni a hazai feldolgozóipart is.

– vélekedett a növekedés egyik pilléről Török Zoltán, hozzátéve, hogy az állam részéről a beruházási aktivitás élénkülésére számít 2025-ben.

Hangsúlyozta, az „inflációs Mount Everest”, amit tavaly-tavalyelőtt láttunk, az már nem tér vissza, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne feladata a monetáris politikának. Nagyon nagy kérdésnek nevezte, hogy hogyan valósul meg az erőteljes bérnövekedés 2025-ben. Ha ugyanis termelékenységjavulás nélkül történik, az biztos inflatorikus hatású lesz, amivel elodázza a hazai gazdaságpolitika az infláció letörését.

Török Zoltán arról is beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök félreérthetetlenül utalt arra, hogy Varga Mihály lehet a jegybank új elnöke márciustól, a költségvetés felügyeletét pedig megkapja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy csúcsminiszteri poszttal. Emlékeztetett rá, hogy rengeteg konfliktus terhelte az elmúlt időszakban a kormány és a jegybank kapcsolatát, ami szerinte egyáltalán nem kedvező.

– fogalmazott az elemző, aki szerint csak idő kérdése, és ismét 400 forint lehet egy euró.

További részletek a beszélgetés tartalmából:

• Váratlan volt a magyar gazdaság negyedéves visszaesése, 1:50
• A lakosság óvatossági motívuma szerte Európában problémát jelent, 6:25
• Korlátozottak a lehetőségei a magyar gazdaságpolitikának, ha le akar válni a német gazdaságról, 9:00
• Idén 1,5-és 2 százalék között lehet a növekedés, ha az év második felében kedvezően alakulnak az események, 12:50
• Robusztus lehet a fogyasztás növekedése 2025-ben, 14:10
• Rövid távon csökkenni fog az infláció, az év végén ismét emelkedhet, 16:15
• Nagyon fontosak a személyek a gazdaságpolitikában, rendeződhet a kormány és a jegybank kapcsolata, 20:11