Digitális tévézés: azért nem olyan egyszerű!

 Talán a legkisebb áldozat, hogy a nagy felbontású adás kizárólag digitális lehet. Mert attól, hogy az adás digitális, még nem nagy felbontású is egyben, akkor nevezzük HD-nek (high definitionnek, nagy felbontásúnak) akár az adást, akár a felvett vagy lemezen vásárolt műsort, ha a képsorok száma legalább 720.

A ma legkívánatosabb, 81-82 centis képátlójú, 1366x768 képpontos tévék állnak ehhez legközelebb.

A digitális tévéadás ugyanazt az állományformátumot sugározza, mint ami a DVD-n van: az MPEG2-t. Viszont több (sok) körítésbe: hibajavításba és a rádióhullámú vagy a nagy frekvenciás továbbításhoz szükséges elektronikus protokollba csomagolja. És ez már az egyik csapda. A "levegőben", földi telepítésű adótoronyból a DVB-T (terrestrial, földfelszíni) formájú adás érkezik, a falból, a kábeltévé-szolgáltatótól meg a DVB-C (cable).

Nyilvánvalóan a szolgáltatótól 15-20 000 Ft-ért vagy hűségnyilatkozatért cserébe ingyen kapott jelátalakító doboz (magyarul: set-top box) a DVB-C jelet fogja a tévé számára fogyaszthatóvá tenni. A tévébe viszont a DVB-T digitális vevőt (tunert) építik be. Természetesen más a műholdas digitális adás is, ez a DVB-S (satellite), és a kis képernyős, kézi eszközöknek szánt, amely a DVB-H (handheld) nevet kapta. Vagyis hiába digitális a tévé, ettől még kell hozzá a külön tápot és külön távirányítót igénylő set-top box.

A digitális DVB-T tuner nem felesleges, mert ha a levegőből esetleg olyan adás is érkezhet, amely nincs a kábeltévé-szolgáltató választékában, akkor azt is élvezhetjük, némi gombnyomkodás és kábeldugdosás árán, ami nagyszerűen illik a digitalizáltság sugallta kényelemhez. Antennabemenete ugyanis csak egy van még a fejlettebb tévéknek is... Némileg egyszerűsítheti a dolgot, ha a több videóbemenetet használjuk ki.


Ha van kép a képben (PIP) szolgáltatása, azt használhatjuk a két műsorforrás egyidejű megfigyelésére. Ugyanez vonatkozik a digitális, műholdas adást már élvezőkre is: a földi csatornákhoz külön set-top box kell. A másik csapda pedig akkor csapódik ránk, ha a háztartásunkban egynél több tévékészülék van. Kettőt pedig már nagyon sok család megengedhet magának. Az analóg műsort, érkezett akár a levegőből, akár a falból, 1500 Ft-os hardverelemek, VHF/UHF elosztók segítségével, némi jelerősség-csökkenés árán eljuttathattuk akárhány (ép ésszel legfeljebb 4-5) tévékészülékbe. Ezt a DVB-C jellel is megtehetjük - de a készülékbe csak egy DVB-C set-top boxból kerülhet a műsor. A plusz set-top boxot pedig a szolgáltatótól lehet csak megvásárolni.