Gyurcsány Ferenc kormányfő mindenesetre azt mondta a befektetésről tartott sajtóértekezletén: „Az adható legnagyobb támogatást kínáltuk a német cégnek.” Információink szerint nemcsak a magyarok, hanem az uniós versenytársak – a románok és a lengyelek – is elmentek a plafonig. A maximális támogatási értéket az EU szabályozza: az adott régió fejlettségétől és az ágazattól függően lehet a beruházási érték egy meghatározott százaléka. Kecskemét az elmaradott térségnek számító – így a megengedett maximális támogathatóságú – Dél-Alföldön van, ugyanakkor az autóipari beruházások nem tartoznak a legkedvezményezettebb szektorok közé. Így összességében a beruházási érték mintegy 22-25 százalékát kínálhatta Kecskeméten a Mercedes személyautógyár-beruházásához az állam.
Ha a leginkább objektívnek tűnő mutatót, az egy új munkahelyre jutó szubvenció összegét vesszük összehasonlítási alapul, akkor azt látjuk, hogy a Mercedes 16 millió forintos támogatást kaphat; ez elmarad ugyan az eddigi rekordnak számító, az Asahi Glassnak 2005-ben adott 18,4 milliótól, ám meghaladja a Hankooknak ugyanabban az évben, korábban nyújtott, a kedélyeket jócskán felborzoló 10,5 millió forint/teremtett munkahely értéket. Ráadásul az elmúlt esztendőkben egyre csökkent a magyarok által kínált támogatási intenzitás (a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének a hányadosa, százalékos formában kifejezve); tavaly a legnagyobb ilyen összeg 2,53 millió forint/munkahely volt.
A támogatást nem egyszerre, hanem az egyes szakaszok, a feltételek teljesítésének előrehaladtával, illetve bizonyos részeit a tízéves működése során, elhúzódva kaphatja meg a német cég. A csomag – amelynek kumulált értéke lehet 40 milliárd – készpénzes dotációnak számító, egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatásból (EKD), fejlesztési adókedvezményből (olyan adóbevétel, amely nem folyik be a büdzsébe) és munkahely-teremtési szubvencióból áll; e felett juthat még képzési támogatáshoz is a német cég. Az ITD Hungary közvetítésével nyújtja a magyar kormány az e tételekből álló, úgynevezett VIP támogatási csomagot nagy értékű projektekhez (amelyek nem lehetnek kedvezményezettjei az EU társfinanszírozásával nyújtott pályázati lehetőségeknek). Az alapfeltételek között van, hogy legalább 10 millió euró értékű feldolgozóipari, k+f, logisztikai, regionális szolgáltató központ létrehozását célzó beruházásról, illetve minimum 50 millió euró értékű turisztikai beruházásról legyen szó.
Az EKD fennállásától, 2004-től kezdve az elmúlt év végéig 42 szerződés révén 21 366 új munkahely jött létre általuk. Támogatásként valamivel több mint 87 milliárd forintot vállalt az állam, ennek javát a feltételek teljesítését követően folyósítják. A 2004–06-ban EKD-val támogatott beruházások közül kiválasztott tíz legnagyobb kifizetési aránya az ÁSZ helyszíni vizsgálata idején átlagosan 26,26 százalékos volt.
Az új munkahelyek létesítése azonban a nemzetgazdasági foglalkoztatási rátában nem jelent 0,1 százalékpontnál nagyobb hatást, még akkor sem, ha a beszállítóknál keletkező tízezer munkahellyel is kalkulálunk.
Egy ilyen nagy projektnek nem is a közvetlen hatásai a jelentősek, hanem az, hogy nagyon jó üzenetnek számít a többi befektető szemében a jövőbeni helyszínválasztás mérlegelésekor.
Az új munkahelyek létesítése azonban a nemzetgazdasági foglalkoztatási rátában nem jelent 0,1 százalékpontnál nagyobb hatást, még akkor sem, ha a beszállítóknál keletkező tízezer munkahellyel is kalkulálunk.
Egy ilyen nagy projektnek nem is a közvetlen hatásai a jelentősek, hanem az, hogy nagyon jó üzenetnek számít a többi befektető szemében a jövőbeni helyszínválasztás mérlegelésekor. Feldolgozóipari beruházások támogatása 1. EKD
Érték: minimum 10 millió euró
Új munkahelyek száma: minimum 50 (a kedvezményezett régiókban legalább 25)
Támogatás: egyedi alku eredménye
2. Fejlesztési adókedvezmény
Általában:
– beruházási érték: minimum 12 millió euró
– új munkahelyek száma: minimum 150 vagy a bérköltségnövekmény legalább a minimálbér éves összegének a hatszázszorosa
VAGY
Kedvezményezett területen:
– beruházási érték: minimum 4 millió euró
– új munkahelyek száma: minimum 75 vagy a bérköltségnövekmény legalább a minimálbér éves összegének a háromszázszorosa
Támogatás (mindkét esetben): a társasági adó 80 százalékának megfizetése alóli mentesség, a beruházás üzembe helyezését követő tíz adóévben
3. Képzési támogatás
Csak EKD mellett
– nagyvállalatok esetén a költség részbeni átvállalása: az általános képzés 50 százaléka, a speciális képzés 25 százalék
– plusz átvállalás lehetséges: pl. hátrányos helyzetűek képzésekor 10 százalék
4. Munkahely-teremtési támogatás
Csak EKD-val
– hátrányos helyzetű régióban minimum 500 (a leghátrányosabb régiókban 200) új munkahely teremtése
– a létszám minimum felének (a leghátrányosabb régiókban 30 százalékának) a harmada regisztrált álláskereső
– mértéke: 500 főt elérő létszámfelvétel esetén 260 millió forint A Mercedes-beruházás várható hozadékai Forrás: VG-gyűjtés
Presztízsnövekedés
Három-négy év alatt 2 milliárd euró további működőtőke-befektetést generál
Három-négy év alatt további 10-12 ezer munkahelyet teremt
High-tech termelést hoz Magyarországra
Magyar kis- és középvállalatok válhatnak másod-, harmadkörös beszállítókká
A kivitelezés fázisában építőipari kapacitásokat köt le
A termelés beindulása után bővíti az exportot
Javítja a foglalkoztatottsági helyzetet
Adó- és járulékbevételeket generál (közvetlenül és közvetetten) -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.