Érthetetlen baromfisok(k) - a Zalabaromfi-botrány háttere

Döbbenten álltunk az események előtt – idézi fel a zalaegerszegi Zalabaromfi Szárnyas (ZSZ) Zrt. szeptemberi leállásának a körülményeit Dodonka József, a beszállító baromfitartók értékesítő szövetkezeteiből álló konzorcium elnöke. A feldolgozó „hirtelen halálára” nem utaltak egyértelmű jelek, ezért a termelés beszüntetése a társaságtól függő agrárvállalkozások körében sokkot okozott. A cég ugyanis – amelytől a tulajdonosok az idén legalább 12 milliárd forintos árbevételt vártak – a hazai baromfiipar meghatározó feldolgozói közé tartozott, a délnyugat-magyarországi régióban pedig több ezer ember (beszállító, munkavállaló) megélhetését biztosította.

Szövevényes háttér. Nem csoda, hogy a válság az érintettek körében heves reakciókat váltott ki, mivel a Zalabaromfi működése rövid időn belül másodszor lehetetlenült el. A cég legutóbb két éve jutott a felszámolás sorsára, amikor az előző tulajdonos Carnex birodalom szétesett. A Carnex 140-150 milliárd forintos sertés- és baromfiüzletágat épített ki, de saját, erőltetett növekedési ütemének áldozata lett. A csoportban meghatározó részesedésű Mónos Péter pénzügyi, nem pedig szakmai befektető volt, ezért a „viharfelhők gyülekezésekor” valamennyi érdekeltségét sorsára hagyta. A cégek egymás között is „keresztkezességet” vállaltak, így a carnexes botrányba a Zalabaromfi is belebukott.

A mostani tulajdonos Dale-konzorcium a vállalat eszközvagyonát tavaly vette meg egy felszámolói pályázaton, „valamivel több mint 1,2 milliárd forintért”. A hivatalos közlemények szerint a Dale mögött magyar magánszemélyek állnak, de a pontos érdekeltségi viszonyok nyomon követhetetlenek. Annyi tudható, hogy a konzorciumot a budapesti Commerce Rental Kft. (ma már Commerce Capital Zrt.), a szegedi Hungarocorn 2000 Kft. és a Seychelle-szigeteken bejegyzett Dale Holdings Ltd. alapította. A Dale Zalaegerszegen további három céget hozott létre, ezek közül a ZSZ a feldolgozási, a Dale-Food Invest Zrt. a vagyonkezelői, a Zalabaromfi Kereskedőház (ZK) Zrt. a kereskedelmi-finanszírozási feladatokért volt felelős. A konzorcium „holdudvarában” azonban további vállalkozások is felbukkantak, ezek közül a budapesti székhelyű, gabonakereskedelemmel foglalkozó Gabona-Transz (GT) Zrt. tűnik a legjelentősebbnek. Szakértők a cégcsoport egyik összetartójának Faragó Attilát tekintik, aki a fenti társaságok zömében tulajdonosi-tisztségviselői szerepkört tölt be.

Halálos körkezesség. A csalódás azért is volt nagy, mert nem tudtunk felkészülni a várható eseményekre – mondja Dodonka József. Két évvel ezelőtt a Carnex végül „egy forintért” átruházta cégtulajdonát a baromfitermelőkre, akik a feldolgozót a működés fenntartásával és a piacok megőrzésével adták tovább a felszámolónak. Most viszont a Zalabaromfi egyik napról a másikra leállt, azóta pedig a cégnél kikapcsolták az áramot, és a süllyedő hajóról távozott a válságmenedzselést már nem vállaló Nemes Imre vezérigazgató is.

Miközben mára szinte semmilyen remény nem maradt a feldolgozás újraindítására, továbbra sincs hivatalos magyarázat a történtekre. Az érintettek egy része úgy véli, a ZSZ a háttérben működő Gabona-Transz rossz pénzügyi manővereinek áldozatává vált. A GT ez év nyaráig – a Zalabaromfi Kereskedőház közbeiktatásával – részt vett a baromfitermelés (elő)finanszírozásában és takarmányellátásában is, de onnan – egyesek szerint a kezdődő likviditási feszültségek miatt – kivonult. Így a Zalabaromfi-cégek egymilliárd forintra tehető, folyamatos kinnlevősége ugyanekkora tartozássá alakult át, hiszen már nem hiteleztek, hanem utólag fizettek a termelőknek és a beszállítóknak. A pénzkivonás és a későbbi termelésleállás hátterében az állhat, hogy a GT más területeken kifogásolható (hitel)ügyleteket hajthatott végre, amelyekért az érdekkörébe tartozó több cég, így a Zalabaromfi csoport is „körkezességet” vállalt – feltételezik ágazati szakértők.

A botrányt végül is az robbantotta ki, hogy a CIB szeptember elsején zárolta a ZSZ és a ZK számláit. Azóta a pénzintézet és a Zalabaromfi csoport is a banktitok mögé bújik, és végső soron arra hivatkozva (vagy egymásra mutogatva) tagadja meg az információadást. A termelő vállalkozások egy része a CIB-et azért hibáztatta, mert – fedezetelvonást emlegetve – megakadályozta, hogy a gazdálkodók az eladatlan szárnyasokat más feldolgozóknak értékesítsék, sőt jelzálogjogot kívánt alapítani az állományokra. Az állattartók többsége azonban ma is a Zalabaromfi-tulajdonosokat minősíti kalandoroknak, akik „kétes üzeletekkel akartak gyorsan milliárdokhoz jutni, és ezzel családok százainak egzisztenciáját veszélyeztették”.

A teljes cikk a manager magazin novemberi számában lesz olvasható