BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mission Impossible: feladta a leckét az EU Magyarországnak

Szakértők szerint lehetetlen modellezni azt, hogy mi történt volna a magyar árampiacon a hosszú távú áramvásárlási szerződések (htm) nélkül, noha ennek kiszámítására szólította fel az Európai Unió versenyhatósága Magyarországot; piaci szereplők azonban biztosnak tartják, hogy htm-ek nélkül jóval drágább lett volna az áram.

A 2008 júniusában hozott döntés szerint Magyarországnak 2008 végéig meg kell szüntetnie a htm-eket, és ezzel egyidejűleg vissza kell fizettetni a termelőkkel az uniós csatlakozás óta nyújtott támogatást. Indoklásuk szerint ugyanis a htm-ek az áramtermelőknek nyújtott jogellenes, és a belső piaci rendtartással összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek.

Az energiainfo.hu energetikai szakportál sajtóbeszélgetésén Drucker György, az energiainfo.hu vezető elemzője elmondta, hogy a problémák gyökere a 90-es évek közepi privatizációig nyúlik vissza, akkor ugyanis htm nélkül nem akadt volna vevő az erőművekre. Briglovics Gábor, az Atel Csepel Vállalatcsoport vezérigazgatója hozzátette, hogy a befektetők annak idején az erőművek vételárában megfizették a hosszú távú kapacitás-lekötés, azaz a htm által biztosított lehetőséget, miszerint "jól kiszámítható üzletet vesznek". Egy 400 megawatt kapacitású erőmű legalább 350-400 millió euró beruházást kíván, és a megtérülése gáztüzelés esetén 15 év, széntüzelésnél 35-40 év - ismertette. Az atomerőművi beruházás megtérülése meghaladja az 50 évet, a vízi erőműveknél pedig még hosszabb ez az időszak.

Csiba Péter, a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója szerdán egy sajtóesemény után újságíróknak annyit mondott, hogy a társaság 2009. évi profitja minden bizonnyal alacsonyabb lesz az ideinél "a probléma megoldása miatt". Az MVM és az áramtermelők közötti htm-eket már 2008. december 31-i hatállyal felbontották. Az érintett erőművek szinte mindegyike megtámadta a szerződés felbontását. Az Atel Csepel az Európai Bírósághoz fordult az európai versenyhatóság döntése miatt, mert az erőmű által termelt, és az MVM által kötelező átvétel alá eső mennyiségnél az MVM mindig többet vásárolt meg, így véleményük szerint nem lehet szó állami támogatásról.

Briglovics Gábor, az Atel Csepel vezérigazgatója megjegyezte: az energetikában elfogadott a "take or pay", azaz a vevő akkor is fizet, ha a lekötött mennyiséget nem veszi át. Az Európai Unióban - éppen a hosszú megtérülési idő miatt - nem ritkák a hosszú távú áramvásárlási szerződések. Ezek alternatívája a vertikálás integráció - termelés-szállítás-szolgáltatás - lehet - vélekedett Briglovics Gábor - példaként említve olyan nagy cégcsoportokat, mint a német E.ON és RWE, valamint a francia Electricité de France vállalatcsoportokat. A parlament várhatóan december első napjaiban fogadja el azt a törvényjavaslatot, amely a hosszú távú áramvásárlási megállapodások (htm) megszüntetéséről, és az ezzel összefüggő tiltott állami támogatások visszafizetéséről szól. A javaslat a Magyar Energia Hivatalt hatalmazza fel a visszafizetendő támogatás kiszámítására, az adóhivatalt pedig arra, hogy önkéntes teljesítés hiányában azt behajtsa.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.