Sokat eszünk, iszunk, dohányzunk

Nemcsak a gazdaság jelentős egy ország lakosságának egészségi állapotában, de fordítva is igaz, a lakosság egészségi állapota is jelentősen meghatározza az adott ország gazdaságát – mondta Ádány Róza, a Debreceni Egyetem professzora a parlamentben ma rendezett nyílt napon. A tanácskozást az Országgyűlés egészségügyi bizottsága kezdeményezte annak kapcsán, hogy félidejéhez érkezett a tízéves népegészségügyi program. Sokat tettünk, de nem eleget az elmúlt öt évben a hatékony betegségmegelőzésben – jelentette ki Kökény Mihály, a bizottság szocialista elnöke. Sikeres szűrővizsgálatokat szervez az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat az emlő- és a méhnyakrák megelőzésében, a vállalkozói és a civilszféra is bekapcsolódott az egészséges iskolai étkeztetés meghonosításába, s népszerűsítették a dohányzásmentes életet. Ez utóbbival kapcsolatban Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke megjegyezte: el kellene gondolkodni a képviselőknek azon, szabad-e úgy szigorítani a nemdohányzók védelméről szóló törvényt, hogy önmaguk nem tartják be a jogszabályt.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségét képviselő Bábiné Szottfried Gabriella, Sződliget polgármestere arra figyelmeztetett: amíg 2003-ban 2 milliárdot fordított a szaktárca népegészségügyi programokra, az idén ennek a negyedét, így egy lakos betegségmegelőzésére csupán 58 forint jut évente. S miután a népegészségügyi program forráshiányos, nem tud megfelelő segítséget nyújtani a településeknek, így a kedvezőtlen bevételi lehetőségekből gazdálkodók nem pótolhatják a hiányt. Hazánkban is egyre több gazdasági társaság ismeri föl: egészséges munkaerő híján nincs gazdasági növekedést. Így a vállalatokon belül, de az ország egészét tekintve is számolni lehet a társadalmi szerepvállalásukkal. Az egészség megőrzése az egyéntől megfelelő odafigyelést, a kormányzattól a hatékony szűréseket lehetővé tevő egészségügyi ellátórendszert, az üzleti szférától pedig anyagi és szakmai támogatást kíván – mondta Záray László, a Lilly Hungária Kft. munkatársa.

A felvilágosító programokat folytat a méhnyakrák, a dohányzás és a cukorbetegség enyhítése érdekében. Kapás Zsolt, az Egészségtudatos Munkahelyekért Egyesület elnöke szerint ösztönözni kellene a munkahelyeket a dolgozóik egészségfejlesztésében. Ám kifogásolta, hogy amíg a népegészségügyi program indulásakor pályázatot írtak ki az egészséges munkahelyek megteremtése érdekében, két éve nincs ilyen ösztönző. Pedig a munkáltatók a munkavédelmi kiadásokon felül több, mint másfél milliárd forintot fordítottak e célra. Mikola István, a parlament egészségügyi bizottságának alelnöke is úgy látja, érdekeltté kell tenni a munkáltatókat a foglalkoztatottak egészségének megőrzésében.

A tanácskozáson Székely Tamás egészségügyi miniszter úgy fogalmazott: az utóbbi években nőtt, de még mindig alacsony a születéskor várható élettartam, viszont magas például a rákban, vagy a szív és érrendszeri betegségekben elhunytak száma. A gazdasági és kulturális fejlettség, az egészségügy rendszer, a hozzáférés lehetőségei közelítenek a fejlett országokhoz, ám a halálozási mutatók a fejletlen régiókhoz állnak közel. Ennek egyik oka az egészségtelen életmód. A felnőtt férfiak 41, a nők 26 százaléka dohányzik. a férfiak 18, a nők 3 százaléka nagyivó, a felnőttek 33 százaléka túlsúlyos. Ezeket a folyamatokat kell visszafordítani, s a népegészségügyi programokkal segíteni az egészségfejlesztést. E célra jelentős anyagi forrásokat biztosítanak az uniós források, amelyekből képzési programokra is fordítanak.