Vietnám importálja a műanyag hulladékot, aztán belefullad

Hanoitól egyórányi autóútra található Vietnám egyik műanyag-újrahasznosító „kézműves faluja”, ahol kezelik a Japánból, az Egyesült Államokból és Európából érkező hulladékot. Ez egyre nagyobb problémát jelent, és nem csupán az ország számára, amely jelentős szereplő a műanyaghulladék-piacon.

A héten kezdődnek az egyeztetések az ENSZ égisze alatt Dél-Koreában azokról az új globális szabályokról, amelyek korlátozzák majd a műanyaghulladék-kereskedelmet, amelynek az értéke 3,8 milliárd dollárt ért el tavaly. (Egy dollár 389,9 forint.)

Vietnámon belül is szigorúbban szabályozzák jövőtől a behozatalt, ahogyan a másik fontos piaci szereplő Malajziában is. A két délkelet-ázsiai ország fontos importőrré vált 2018 óta, amikor az addig első helyen álló Kína betiltotta a műanyag hulladék behozatalát. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint 2022-ben 

A jövőre életbe lépő korlátozások ugyan csökkenthetik a behozatalt, az illegálisan működő telepek miatt azonban szakértők és illetékesek szerint nehéz lesz követni, mennyi hulladék érkezik az országba és abból mennyit hasznosítanak újra.

Vietnám csinál mindent a válogatástól a hulladéklerakásig

A vietnámi műanyag-újrahasznosítási kapacitás több mint egynegyede a Minh Khaihoz hasonló kézműves falvakban összpontosul a Világbank egy 2021-es jelentése szerint. Feldolgozni azonban akkori becslések szerint csak 300 000 tonnányi importált hulladékot tudtak. Ehhez képest tavaly 420 ezer tonna érkezett, 11 százalékkal több, mint 2022-ben, emlékeztetett tudósításában a Reuters.

Az újrahasznosítást nehezíti, hogy a műanyag hulladék 70 százaléka válogatatlanul érkezik, és ezt a munkát az országon belül sem tudják megfelelően elvégezni. Az importált hulladék ugyanis – bár jobb minőségű műanyag a hazainál – gyakran organikus szeméttel szennyezett, ami megnehezíti vagy egyenesen lehetetlenné teszi a kezelését.

Az eredmény: becslések szerint csak az import egyharmadát hasznosítják újra.

Károsítja a környezetet

A többi egészségtelen lerakókban végzi, 

állítja a Természetvédelmi Világalap (WWF) tavalyi jelentése.

Hasonló a helyzet máshol is, csalókák a műanyag-újrahasznosítás hivatalos statisztikái, még az éllovas Dél-Korea is szebb képet fest a valóságosnál. Iparági és kormányzati források, valamint aktivisták szerint a műanyag jelentős részét nem hasznosítják újra, néha pénzügyi okokból. Egy 2017-es tanulmány szerint világszerte a műanyag hulladék több mint 90 százalékát lerakják vagy elégetik, mert nincs olcsó módja az újrahasznosításának.

Az Európai Unió is ezért exportálta a műanyag hulladékát szegény országokba. Ezt a politikát csak most vizsgálták felül, 2026 közepétől már nem szállítanak többé olyan típusú szemetet harmadik országba, ahol azt nem képesek megfelelően feldolgozni.