Zuhan, zsugorodik a zenepiac - a könyvpiac viszont virul

Az év vége az összegzésé, az év elején pedig jön a feketeleves: kiderül, mire volt kíváncsi a közönség 2008-ban. Az év végén napvilágra került adatok semmi jót nem ígérnek: az Egyesült Államokban tavaly újból jelentős mértékben, 14,4 százalékkal csökkent az eladott lemezek száma: 2007-ben 500,5 millió darabot, tavaly csak 428,4 milliót vásároltak. Az adatok nem leptek meg senkit, hiszen 2007-ben is 15 százalékkal csökkent a zenei CD-lemezek eladása 2006-hoz képest. „Hasonló tendenciák figyelhetők meg a hazai piacon is” – mondta lapunknak Rigó Tibor, a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének elnöke, aki egyben Universal Music Hungary ügyvezető igazgatója is.

Váradi Roma Café: Isten hozott a családban - 3x-os platinalemez

Mamma Mia! (filmzene) – 3x-os platinalemez

Palya Bea: Adieu les complexes – 2x-es platinalemez„Az elkövetkező hetekben érkeznek meg a boltok eladási statisztikái, így most csak megbecsülni lehet a visszaesés mértékét” – tette hozzá az elnök, aki húsz százalékos esést sem tart elképzelhetetlennek. Az elnök szerint a folyamat egyelőre megállíthatatlan, annak ellenére, hogy a statisztikák azt mutatják, a zene iránti igény folyamatosan növekszik a világban. „A kiadóknak nemcsak a gazdasági válság hatásaira, hanem a zenei piac teljes átalakulására is válaszokat kell találnia. Hiába növekszik a digitális piac, a legális zeneletöltésekből származó eladások messze nem pótolják a fizikai hanghordozókból bevételeket.” Jól jellemzi a csökkenést, hogy míg a rendszerváltás idején 150 ezer eladott példány kellett egy aranylemezhez, addig ma 7 ezer 500 hazai lemezek esetében, nemzetközi lemezknél pedig 3 ezer. A platinalemezhez pedig 15 ezer.

Rigó Tibor szerint a teljes hazai lemezforgalom körülbelül 3 százaléka bonyolódik az interneten – az Egyesült Államokban ez a szám 9-10 százalék körül mozog. „Kelet-Európában kevésbé elterjedt a szélessávú hozzáférés, ráadásul itt az emberek bizalmatlanok az internetes vásárlás iránt, kártyahasználat esetén nem szívesen adják ki személyes adataikat.” Ezen szerinte nagyban javítanak a mobilszolgáltatók és a műsorszolgáltatók új szolgáltatásai, hiszen itt az előfizetési díjba épül a zeneletöltés ára, de nem tudják így sem felvenni a versenyt az illegális zenemegosztókkal, torrentoldalakkal. „Kelet-Európában a szellemi tulajdont sokkal kevésbé tisztelik az anyagi tulajdonnal szemben” – mondja, majd példaként hozzáteszi, hogy míg a biciklitolvajt az egész társadalom elítéli, addig az illegális letöltések fölött mindenki szemet huny. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a digitális korban nemcsak a hanghordozók típusa, hanem a fogyasztói szokások is megváltoztak, de ha ez a tendencia folytatódik, akkor a lemezkiadás mellett a koncertipar is meginoghat. Ha nincs új lemez, akkor a koncertek műsoranyaga kerül veszélybe.” És eltűnhet a zenepiac sokszínűsége is. Az igényesebb zenei produkciókat ugyanis – amelyekhez például több stúdióidő kell – a kiadók már nem tudják finanszírozni. „A megfizethető és értékarányos szolgáltatás esetén senki sem tekintené szabad prédának a szellemi tulajdont, és a zenepiac is fellélegezhetne” – tette hozzá Rigó Tibor.

Nem vár ennyire tragikus év a könyvpiacra, legalábbis Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója szerint fölöslegesen riogatnak azok, akik 5-20 százalékos visszaesésről beszélnek. Konkrétumokat ugyan csak február végére, március elejére ígér, ám azt mondja, a tavalyi évhez hasonló, körülbelül 66,9 milliárdos összeforgalom várható. „Ez ugyan nem fejlődés, csak stagnálás, de így is szép eredmény” – mondta az igazgató.

Zentai Péter László szerint a Gutenberg-galaxisra nem ró akkora terhet a digitális kor, mint a zenepiacra, mert szerinte a könyv annyira jó termék, hogy „ha most találnák ki, akkor is megverné a számítógépet.” Ezt szerinte az is bizonyítja, hogy a neten forgamazott termékek között még ma is a könyv az első, körülbelül kétszer annyit adnak el belőle, mint például elektronikai eszközökből. Az igazgató komoly digitális forradalomra nem számít a könyvpiacon. „A kiegészítők, a CD-k, DVD-k már most is nagyon elterjedtek, a hangoskönyvek is megtalálták a maguk vásárlóit. Komolyabb áttörés az E-booktól sem várható, aminek prózai oka van: még mindig kényelmesebb papírról olvasni.

A könyves szolgáltatások viszont a technika fejlődésével tovább bővülnek: a felsőoktatás szakkönyvei rövidesen digitálisan is hozzáférhetők lesznek, és ha rendeződnek a szerzői jogi viták, a neten is hatalmas könyvtárak válnak olvashatóvá. „Jól jellemzi a papíralapú könyvek piacképességére, hogy van olyan könyvesbolt Angliában, ahol a vásárló maga mondja meg, hogy például Thomas Mann József és testvéreit hány kötetben, milyen betűnagysággal, milyen színben kéri. A könyvet ráadásul néhány óra múlva át is veheti.”

Váradi Roma Café: Isten hozott a családban - 3x-os platinalemez

Mamma Mia! (filmzene) – 3x-os platinalemez

Palya Bea: Adieu les complexes – 2x-es platinalemez Karácsonyi könyvsikerek: A Fókusz Könyváruház összesítése szerint a szezon legsikeresebb könyve a Friderikusz – eddig, második Kozmann György-Kaszala Claudia: Koló árnyékában című munkája, harmadik helyen J. K. Rowling: Bogar Bárd meséi szerepelt. A Libri karácsonyi sikerlistáján első J. K. Rowling: Harry Potter és a Halál ereklyéi, a második Fejős Éva regénye, a Hotel Bali, majd Stephanie Meyer, Leslie L. Lawrence és Csernus Imre következnek. Listás lett Verebes István első regénye, az Ornél is. A kiadóknak nemcsak a gazdasági válság hatásaira, hanem a zenei piac teljes átalakulására is válaszokat kell találnia - FOTÓ: AS -->