Mert a német gazdaságirányítás felismerte, hogy a fotovoltaikus napelemgyárak jelentős számú munkaerőt tudnak foglalkoztatni, valamint a kapcsolódó kutatással és fejlesztéssel a német gyártók olyan technológiai know-how-ra tesznek szert, mellyel később a harmadik világ egyik jelentős napelem-beszállítói lehetnek.
Nemzetgazdasági szempontból a szél- és napenergiához képest teljesen eltérnek azok az energiafajták, amelyeknek a hőtermelő képességük az elsődleges. Ilyen energiahordozók a biomassza és a biogáz. Mindkettő mezőgazdasági és erdészeti termeléshez kapcsolódik. Előállításuk jelentős munkaerőt tud lekötni a termelésben, a szállításban és a feldolgozásban egyaránt. Emiatt ezeknek inkább a vidékfejlesztésre gyakorolt hatása a jelentős, mint az energiamixben betöltött szerepük.
Ezzel együtt hőenergia-termelő képességük miatt képesek arra, hogy a közintézményeknek alternatívát kínáljanak a földgáztüzeléssel szemben. Ne feledjük, hogy az Európai Unió a megújuló erőforrások elterjedését nemcsak energetikai, hanem sokkal inkább CO2-kibocsátás-csökkentési szempontokkal indokolja. Ez viszont közismerten politikai célkitűzés, hiszen az EU a világ összes CO2-kibocsátásának még a 15 százalékát sem éri el, viszont mint fejlett világnak demonstrálnia kell, hogy az üvegházhatású gázok csökkentésében is az élen jár.
Magyarországon sem az energetikát kellene elsősorban felismerni a megújuló erőforrások alkalmazása mögött, hanem a hosszú távú foglalkoztatási, vidékfejlesztési és technológia szempontokat kellene sokkal inkább mérlegelni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.