Olcsón adják a kvótákat

A napokban négyre bővült Európában az azonnali CO2-kvótapiacok száma. Az úttörő operátorok – a skandináv Nordpool, az amszterdami Climex és a legjelentősebb, a párizsi Bluenext – mellé felsorakozott a londoni székhelyű European Climate Exchange (ECX). Az előbbiek rendszereiben már 2005 tavasza óta lehet azonnali szállításra szén-dioxid-kvótákkal kereskedni, és manapság naponta átlagosan ötmillió kibocsátási egység cserél gazdát ezeken a piacokon.

Az ECX-en a Bluenexthez képest olcsóbban lehet kereskedni, viszont a szállítási idő hosszabb – mutat rá a két platform közötti egyik különbségre Krzysztof Piatek, a Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Zrt. tranzakciós menedzsere.

A szakértő szerint annak ellenére életképes lehet az ECX-en az azonnali kereskedés, hogy ez már a negyedik ilyen jellegű platform az Európai Unió területén. A kereskedés ugyanis ma már folyamatos a többi rendszerben is, és egyre több társaság látja be, hogy szennyezési egységeivel érdemes már év közben is kezdeni valamit, nem csak az elszámolási határidő közeledtével.

Igaz, jellemzően még mindig élénkülést hoznak a piacon a naptári év vége, illetve az április 30-i „megfelelési” határidő lezárulása előtti hetek, hiszen a kvótafeleslegek értékesítése, valamint a hiánnyal szembesülők beszerzései általában ekkor zajlanak le.

Ezeken a piacokon jellemzően nem csupán brókerek, hanem a kvótával rendelkező cégek közvetlenül is kereskedhetnek a tagdíj ellenében. A cégek többségének azonban nincs külön csapata, illetve az évi két-három tranzakció miatt nem éri meg nekik, hogy kifizessék a tőzsdéhez csatlakozás tagsági díját – jelezték a Vertis szakértői. A magyar társaságok ráadásul óvatosak, igaz, szóbeli közlések alapján elmondható, néhányan kötöttek már határidős üzleteket – fest képet a hazai cégek kvótakereskedési szokásairól Nemes Csaba, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) környezetfejlesztési főosztályának vezetője.
Pedig érdemes lenne a hazai érdekelteknek nagyobb hangsúlyt fektetniük kvótáik kezelésére.

Egy tonna szén-dioxid jogosulatlan kibocsátása után ugyanis 100 euró büntetést kapnak az uniós cégek, miközben az ennek megfelelő szennyezésre feljogosító kibocsátási egység ára a tőzsdéken jelenleg 10-12 euró körül mozog. Ez különösen annak fényében fontos, hogy a magyar vállalatok jelenleg inkább kvótahiánnyal, mint -felesleggel szembesülnek. Továbbá az EUA-egységek (European Allowances) – az unió által kiosztott szennyezési jogok – ára jellemzően drágább, mint például a kiotói jegyzőkönyv alapján meghatározott CER-egységeké (Certified Emission Reductions), emiatt a kibocsátás nagyságának függvényében akár tízmilliós nagyságrendű összegeket spórolhat egy cég az árkülönbségen, ha előbbi típusú egységeit az utóbbiakra cseréli a tőzsdén.

Sajnálatos ugyanakkor, hogy a magyar cégek máig nem jutottak hozzá nemhogy az idei, de még a tavalyi kvótáikhoz sem. A KVVM lapunk kérdésére jelezte: jelenleg még Brüsszel jóváhagyására vár a hazai kiosztási terv.

A hazai kvóta. Az előzetes adatok alapján a CO2-kvótahiány elsősorban a hazai energiaszektort érinti majd a 2008–12-es időszakban. A Mol nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy vásárlóként lépjen fel a kvótapiacon, míg a Borsodi Erőmű Zrt. közölte, árat emelne a kvótabeszerzés költségei miatt. Más szektorok kibocsátói esetén vegyes a kép. Az ISD Dunaferr Zrt. kalkulációi szerint, ha a jelenlegi leosztás nem változik, a cég akár 10 százalékkal kevesebb ingyenes kvótát kaphat, mint amennyi a tényleges kibocsátása.

Ám a társaság elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a 2008-as kvótamennyiség elég lesz, amennyiben a termelést tovább kellene csökkenteni. Az acélipari cég jelenleg nem kereskedik kvótával, egy folyamatban lévő swapügylete pedig kútba esett, mivel az állam még nem osztotta ki a tavalyi egységeket.