A "selejtes" diákokból lesznek kereskedők Magyarországon
A gondok azonban már a képzéssel kezdődnek. Manapság nagyon kevés diák szeretne kereskedő lenni. Sokkal inkább jellemző, hogy azok a tanulók jelentkeznek kereskedelmi szakokra, akiket nem vettek fel felsőfokú intézménybe, és nincs pontos elképzelésük a jövőről – mondja Szijjné Kállai Ildikó, a Praktiker személyzeti igazgatója, rámutatva: ezeket a diákokat a középiskolai évek alatt kellene "elkötelezetté" tenni, és megismertetni, megszerettetni velük a szakmát.
Másrészt a kereskedőképzés nem tükrözi a jelenlegi kereskedelmi struktúrát. A nagy áruházláncoknak sokkal több átfogó ismeretű szakemberre lenne szükségük, akiket helyettesítés, szabadságolás esetén több területen is be lehetne vetni.
A képzési szakokat, a tananyagot a „szakhatóság” állítja össze, amelynek nemigen van kapcsolata a gazdasági szférával, és nem hallgatják meg az intézmények igényeit és tapasztalatait sem.
„Volt olyan iskola, amely – mindenféle bürokratikus, a hatóság által megszabott keretek miatt – nem indíthatta el az általunk kért műszaki eladó szakot, de műkörömépítő szakra beiskolázhat 25 diákot” – hoz egy példát a közelmúltból a személyzeti igazgató, aki szerint a középiskolai diákoknak sokkal több gyakorlatra lenne szükségük, de ezt a tanterv nem teszi lehetővé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.