Az atomerőműépítés új szabályozási feladatokat is ad

Új feladat elé állítja a második paksi atomerőmű építése a hazai szabályozást annak ellenére, hogy a meglévő törvények és rendeletek megfelelő útmutatást adnak az előkészületekhez és engedélyeztetéshez, mutatott rá érdeklődésünkre Faludi Zoltán, az energiaprojektekre szakosodott Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda irodavezető partnere. Ismert, hogy az Országgyűlés márciusban elvi hozzájárulását adta a beruházás előkészítéséhez. Bár a hozzájárulásnak nagy visszhangja volt, nem végleges, s különösképpen nem szakmai határozatról volt szó, "csak" politikairól. "Ráadásul a valódi politikai döntés sem most, hanem tavaly született. Akkor szabta az energiapolitikáról szóló, 40/2008-as Országgyűlési Határozat a kormány feladatául, hogy mérje fel, szüksége van-e az országnak új atomerőműre, s ha igen, milyen feltételek mellett, milyen típusúra és mely helyszínen", mutatott rá Faludi Zoltán.

A jogász úgy látja, hogy a feladat bonyolultságát és időigényét kellően figyelembe vették az előzetes tervek készítői, amikor 4-5 éves előkészítéssel, engedélyeztetéssel és tervezéssel, valamint további 5-6 éves beruházási időszakkal kalkuláltak. Ám ezzel együtt is különösen fontos lesz a folyamatban résztvevők, mindenekelőtt az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) és a Magyar Energia Hivatal (MEH) összehangolt együttműködése. Nehézségeket okozhat majd, hogy hiába adott az atomerőmű építés jogszabályi kerete, ha addig azt nem használtuk, vagyis maga a szabályozás sem vizsgázhatott.

A működő paksi atomerőmű építési tapasztalatai nemigen használhatók, hiszen azóta sok minden jelentősen megváltozott, például a jogszabályi környezet és újak a nukleáris technikai biztonságával kapcsolatos elvárások is. "Ha 50 évente építünk új atomerőművet, akkor a feladat mindig újnak számít", mutatott rá Faludi Zoltán.

Három típusú engedélyezetésen kell a beruházás előkészítőinek átverekedniük magukat. Az első a hatósági, melyben az OAH és a MEH mellett Környezetvédelmi Hatóságok elvárásainak is meg kell felelni. A második típust a műszaki engedélyek megszerzése jelenti. Ezeknél a beépítendő reaktor blokkot nukleáris biztonsági szempontból megint csak az OAH fogja értékelni, a további erőművi létesítményeket a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal, az egyéb építményeket pedig az érintett önkormányzatok építési hatóságai.

Buktatókat rejt a finanszírozás is. Ma még nyilvánvalóan nem kell pénzt keresni, és azt is tudjuk, hogy a beruházás idején a mostanitól eltérő pénzpiaci környezetben kell dolgozni. Mégis, meg kell határozni a lehetséges kereteket. Néhány hiányosságot is észlelt Faludi Zoltán az előkészületek kapcsán. Óvatosságra intheti a leendő finanszírozókat, ha Paks 2-nek, ellentétben a működő atomerőművel, nem lesz hosszú távú áramvásárlási megállapodása. Ám, ha lesz és az erőmű nem tisztán állami beruházásban valósul meg, az felkeltheti a tiltott állami támogatások után kutató uniós tisztviselők figyelmét.

Problémás a közbeszerzés mai rendszere is, mert bonyolult voltával lassítja a folyamatokat. A közbeszerzési törvény a tervezett paksi beruházástól függetlenül is megérett egy reformra. Felül kellene például vizsgálni, hogy mely jogszabályokat kell figyelembe venni az erőművi beruházások tervezésekor. A jogszabályok szerint nincs szükség népszavazásra az atomerőmű építésekor, ugyanakkor a környezetvédelmi engedélyezetés előír lakossági meghallgatásokat. Paks egyébként nyilván alkalmas az új atomerőmű helyszínéül, hiszen ott már megvan a szakma tapasztalat, a műszaki infrastruktúra és a lakosság is elfogadta a létesítményt. Vélhetőleg csak üdvözlik, ha a meglévőnél még korszerűbb erőmű épül a közelükben. VG

A második típust a műszaki engedélyek megszerzése jelenti. Ezeknél a beépítendő reaktorblokkot nukleáris biztonsági szempontból megint csak az OAH értékeli. A további erőművi létesítményeket a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal, az egyéb építményeket pedig az érintett önkormányzatok. -->