Kártyavárként dőlnek be a hazai cégek - Opten felmérés

A februári csökkenés után márciusban ismét erőteljesen növekedett a felszámolások száma a megelőző hónaphoz képest. Amíg februárban 1020 cég ellen indult eljárás, addig márciusban már 1183 cég ellen, igaz mindkét érték elmarad a történelmi rekordnak számító januári 1325-től. Mindez az Opten céginformációs szolgáltató március 31-én lezárt adataiból derül ki. "2009 első negyedévében minden hónapban több felszámolást tettek közzé, mint a megelőző év azonos hónapjaiban, így nem csoda, hogy ez az időszak minden idők legaggasztóbb negyedéve lett" – nyilatkozta Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Valóban: az első negyedévben 3528 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást, és ilyen rossz negyedévre még nem volt példa. 2008 első három hónapjában ennél 22 százalékkal kevesebb, 2895 felszámolás indult, 2007-ben pedig 41 százalékkal kevesebb, összesen 2500 cég jutott ugyanerre a sorsra. "Az Egységes Online Követelés-nyilvántartó Rendszerbe érkező adatok szerint romlik a fizetési fegyelem, egyre több cég küzd likviditási problémákkal, így várhatóan a következő hónapokban is folytatódik az eljárások számának növekedése" – véli Csorbai Hajnalka. Szerinte 2009-ben Magyarországon üzleti bizalomról beszélni naivitás lenne, az üzleteket nem bizalmi alapon, hanem körültekintő információk alapján kell megkötnie mindenkinek.

Nem festenek jó képet a vállalkozások helyzetéről a végelszámolási adatok sem. Az első negyedévi 3240 végelszámolás a 2007-es első negyedévit 61 százalékkal, a tavalyit pedig 24 százalékkal haladja meg. "A végelszámolás a társaság megszüntetésének tisztességes formája, nem keverendő össze a felszámolással. Mégis fontos látni, hogy milyen sokan érzik úgy, nem akarják vagy nem tudják tovább működtetni vállalkozásukat" – mondja az Opten stratégiai igazgatója.

Bár havi adatokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, az mégis szembeötlő, hogy 2007 márciusában több céget szüntettek meg végelszámolással a tulajdonosok, mint idén. Ez Csorbai szerint összefügg azzal, hogy az APEH 2007 elején kezdett kiemelten foglalkozni a bújtatott munkavállalói szerződések felderítésével.

A stratégiai igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy bármennyire is idegen a magyar üzleti kultúrától a csőd intézménye, nehéz időkben mégis előtérbe kerül ez a válságmenedzselési megoldás. A csődök száma évek óta 10 és 15 darab között mozog évente – idén már az első negyedévben 11 csődeljárásnál tartunk. Bár a számok még mindig kicsik a felszámoláshoz vagy a végelszámoláshoz képest, a növekedés azt mutatja, hogy létezik olyan helyzet, amikor érdemes csődvédelmet kérni.