BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Paks–2 máris vitákat gerjeszt

Az Országgyűlés döntött: a Paksi Atomerőmű bővítése tíz-tizenkét év múlva valósulhat meg. A képviselők egységesek, Sólyom László és a környezetvédők tiltakoznak.

Az országgyűlési döntésről mindennél többet elmond, hogy a képviselők 330 szavazattal fogadták el a bővítést, mindössze 6 ellenszavazat és 10 tartózkodás volt.

A határozati javaslat indoklása szerint a magyar társadalom pozitívan ítéli meg az atomerőművet, a magyar lakosság mintegy háromnegyede, 73 százaléka egyetért azzal, hogy Magyarországon atomerőmű működik. Ennek ellenére a politikusok, a szakemberek és a környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek egyáltalán nem vélekednek ugyanúgy a bővítésről.

A Paksi Atomerőmű bővítésére alapvetően két ok miatt van szükség. Az ország energiaszükséglete 2025-re mintegy 1,5 százalékkal emelkedik majd a számítások szerint. A másik ok az, hogy több erőművet ki kell majd vonni a forgalomból, mivel elavulnak. Ez azt jelenti, hogy 2025-ig mintegy 6000 megawatt kapacitás esik ki ebből kifolyólag, ezt pedig valamilyen formában pótolni kell. Az atomerőmű blokkjainak üzemideje 2012–

2017 között lejár, ezt húsz évvel meg lehet hosszabbítani. Ha viszont a jelenlegi négy mellé két újabb, nagyobb kapacitású blokkot építenének, meg lehetne duplázni az erőmű teljesítményét. Paks 1973 és 1987 között épült; a helyszín kiválasztásakor eleve számoltak a kapacitásbővítéssel, vagyis az új blokkok építésére megvan a hely.

Az atomerőmű bővítéséről szóló vitában energiapolitikai, jogi és környezetvédelmi érvek és ellenérvek hangzanak el. Sólyom László köztársasági elnök szerint az Országgyűlés döntését nem előzte meg kellő mértékű, tisztességes társadalmi és szakmai vita. Az államfő azt is kifogásolja, hogy a képviselők nem vettek figyelembe számos szempontot, így például az atomenergia-termelés több járulékos költségét, a bővítés gazdasági hatékonyságát.

A jövő nemzedékek (egykor Sólyom által jelölt) ombudsmanja úgy véli, a nukleáris energia „durván sérti a jövő nemzedékeinek jogait”. Fülöp Sándor ezt a véleményét arra alapozza, ma azon az áron lehet olcsó nukleáris energiát előállítani, hogy később generációk sokasága törheti fejét a hulladék elhelyezésén, a bezárt erőművek sorsán. Sólyom Lászlóhoz némileg hasonlóan a Levegő Munkacsoport is az elemzéseket, hatástanulmányokat hiányolja.

A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet szintén elutasítja a Paksi Atomerőmű építését. Azzal érvelnek, hogy az atomerőmű beruházási költségei rendkívül magasak. Becslések szerint az erőmű kapacitásának megduplázása mintegy 2000 milliárd forintba kerülne, amelynek finanszírozására Magyarország a jelenlegi helyzetben hitelezőt sem találna a magas kockázatok miatt.

A Greenpeace szerint további kérdéseket vet fel a radioaktív hulladékok tárolása, hiszen azok legalább 25 ezer évig veszélyesen sugárzók maradnak, és biztonságos elhelyezésükre még nincs megoldás. „Egy új atomerőművel az ország energiafüggősége sem csökkenne, mivel hazánk egyedül nem képes atomerőművet sem tervezni, sem építeni, sem üzemeltetni, sem nyersanyaggal ellátni” – figyelmeztetnek a környezetvédők.

Az államfő és a Levegő Munkacsoport által hiányolt társadalmi vitát éppen a Paksi Atomerőmű vezetői szorgalmazzák. Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes egy, a héten tartott sajtóbeszélgetésen azt hangsúlyozta, a parlament döntése után a társadalmi vita sem marad el az ügyben, mivel az új blokkok környezetvédelmi engedélyeztetése alatt országos, illetve nemzetközi közmeghallgatást kell tartani a kérdésben.

A bővítés mellett az atomerőmű másik aktuális problémája a szakembergárda összetétele. Ahhoz ugyanis, hogy a blokkok a következő harminc évben is biztonságosan üzemeljenek, teljes generációváltásra van szükség. Az atomerőművi személyzetből 2015-ig 400 mérnök megy nyugdíjba. További szakemberigény jelentkezik a háttéripar, a hatóságok, a szakoktatás és a kutatás területéről is.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.