Százmilliós bírság az E.ON-nak - egy pécsi trafóállomás miatt

A bíróság döntése értelmében a cégnek a pénzt tizenöt napon belül kell kifizetnie a 36 felperesnek, mert ingatlanuk értéke 3-30 százalékkal csökkent a trafóberuházással összefüggésben. Az E.ON az írásbeli határozat kézhez vételétől számítva tizenöt napon belül fellebbezhet - amit várhatóan meg is tesz.

Az E.ON Hungária médiakapcsolati és PR-vezetője, Kutas István arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a bíróság írásbeli határozatát várja társaság. A kommunikációs vezető hozzátette: "... szinte biztos, hogy fellebbezni fogunk a határozat ellen. A kérdéses trafóállomás Pécs keleti részének biztonságos áramellátásában központi szerepet játszik, annak idején jóhiszeműen, a szükséges engedélyek birtokában, a helyi lakosság megnövekedett energiaigénye miatt építettük."

Az áramszolgáltató ellen azért indult kártérítési per, mert 2003-ban a pécsi Engel János utcában a környéken élők tiltakozása ellenére, két lakópark közé, több háztól mindössze harmincméteres távolságban telepítette nagyfeszültségű transzformátor-állomását, amely 2006-ig nem rendelkezett a működéséhez szükséges engedéllyel, azt csak utólag kapta meg.

A Pécsi Ítélőtábla tavaly hozott jogerős közbenső ítéletében kimondta, hogy az 1,4 milliárd forintból felépített trafóállomás szükségtelenül zavarta a közelben lakókat. A határozatot később a Legfelsőbb Bíróság is fenntartotta.

Az indoklás szerint a cég terhére azért róható fel a szükségtelen zavarás, mert a közvélekedés az ilyen létesítményekhez egészségkárosító hatást társít, így alkalmas egészségkárosodástól való félelem kiváltására. Ebből a szempontból pedig annak nincs jelentősége, hogy a működése valójában káros-e az egészségre. Ezért azt a bíróság nem is vizsgálja.

Szakértői vélemények alapján bizonyítható az ingatlanok értékcsökkenése is, hiszen az emberek nem szívesen költöznek ilyen létesítmények közelébe, így a házak nehezen vagy csak forgalmi értékük alatt értékesíthetők.

Az alperes E.ON, illetve jogi képviselője ugyanakkor nem bizonyította, hogy a vállalatnak nem volt más lehetősége, más helyszíne a trafóállomás felépítésére. A bíróság szerint a cég a helyszínválasztással kapcsolatban azzal érvelt, hogy a tervezésnél a már meglévő vezetékhálózathoz igazodtak. Csakhogy a gazdasági érdekek optimalizálása nem megfelelő érv a kártérítési felelősség alóli mentességhez.

A felperes lakók jogi képviselője, Hubay Gábor az MTI-nek azon kérdésére, hogy kártérítés helyett miért nem próbálták elérni az évekig engedély nélküli állomás lebontását, korábban azt mondta, hogy a lakóknak nem volt elég pénzük az ehhez szükséges fellebbezések költségeinek előteremtésére.