Gyanakvó vevők – Hogy hat a válság az élelmiszerfogyasztásra?

A 2006-os adatokhoz képest egyetlen tényező, nevezetesen a hazai termékek üzletekben való jelenléte terén tapasztalható az elvárások kismértékű növekedése, amely a gazdasági helyzettel kapcsolatos érzékenység enyhe növekedését sejteti – derül ki a GfK Hungária Shopping Monitor és Shopping Missions 2008-2009 tanulmányából.

Az eredményekből kiderül, hogy a vásárlók továbbra is tudatosaknak vélik magukat az árakat illetően. 56 százalékuk odafigyel a pénztárnál arra, hogy az árak ugyanazok-e, mint ami a polcon kiírva szerepelt. A legkedvezőbb áron történő vásárlásra való törekvés leginkább az egyes termékek/márkák ár-összehasonlításában nyilvánul meg, ár alapján a vevők fele viszonylag nagy rendszerességgel válogat a márkák között. Ezzel szemben azt, hogy egy adott termék melyik üzletben olcsóbb, a vevők 40 százaléka mérlegeli minden vagy szinte minden alkalommal, és közel ugyanennyien vannak tisztában azzal, mennyibe kerülnek az általuk leggyakrabban vásárolt termékek kedvenc boltjukban.

A legfrissebb Étkezési szokások 2009 tanulmány eredményeinek tanúsága szerint az élelmiszervásárlásnál kiemelt szempont az áru minősége és eredete is. A minőség vitathatatlan elsőbbségét mutatja, hogy százból 96 embernek ez fontos szempont.

A megkérdezettek 68 százaléka számára fontos, hogy a termék magyar eredetű legyen, amely jelentős növekedést mutat a 2005-ben mért 52 százalékhoz képest. A minőség és az ár mellett jelentős szerepet kapnak egy üzlet vagy termék kiválasztásában az akciók. A megkérdezettek 12 százaléka mindig, 21 százaléka pedig gyakran törekszik arra, hogy vásárlás előtt tájékozódjon az akciókról.

A vásárlók közel fele tudatosan keresi a boltban azt az akciós terméket, amelyről információt szerzett (20 százalékukra minden vásárláskor, 28 százalékukra pedig gyakran jellemző ez a viselkedés). Az „akciós” felirat láttán a vevők 40 százaléka általában ellenőrzi, hogy milyen mértékű akciókról van szó, azaz összeveti az akciós árat vagy az adott áru akció nélküli árával, vagy más, helyettesítő termék árával. 43 százalékuk viszont csak ritkán vagy soha nem végez ilyen jellegű összehasonlítást.