Étrend-kiegészítők: Káosz a fejekben

A gyógyszerek esetében csak elvétve fordul elő, hogy valaki sehonnan nem informálódik a készítményről, azonban a különböző, gyógyszernek nem minősülő termékek beszerzésekor sokszor senkit nem kérdeznek meg a betegek az esetleges mellékhatásokról, használati tudnivalókról. A gyógyszernek nem minősülő készítményekre rendszeresen költők közül minden negyedik ember (37 százalék) vallotta azt, hogy semmilyen csatornán sem informálódik a vásárolt termékről.

Ez az arány magasnak számít, ha figyelembe vesszük, hogy havonta 2-4 ezer forint között mozog az az összeg, amit gyógynövény-, gyógyhatású-, és biotermékekre, valamint az étrend-kiegészítőkre fordít a lakosság azon része, aki ebből a termékcsoportból vásárol – szögezi le a Szinapszis tanulmánya.

Azok, akik érdeklődnek a szerekkel kapcsolatban, főként a patikushoz fordulnak, de magasabb az interneten adatokat keresők aránya is, mint a gyógyszerek esetében. A televízióból, újságokból tájékozódók aránya 10 százalék körül mozog. Az 1-10-ig terjedő skálán - ahol a 10-es jelenti a legmegbízhatóbb információforrást - a patikusok és az orvosok kapták a legjobb értékelést (átlagos pontértékük 8,2 és 8,0). Őket követik a természetgyógyászok 6,1-es értékkel és a csak közepes minősítést (5,0) szerző internet.

A gyógyszerek és az étrend-kiegészítők tekintetében jelentős a különbség a minőség-ellenőrzés szempontjából. Míg a gyógyszerek gyártóinak pontosan ismertetnie kell a termék összetételét és igazolnia kell a hatást, addig az étrend-kiegészítők piacra kerülésének egyetlen feltétele a regisztráció. A készítmények nem mindig tartalmaznak tájékoztatót, így sok esetben hiányozhat az iránymutatás arra vonatkozóan, hogy milyen a biztonságos adagolás, milyen esetleges mellékhatások várhatók, milyen készítményekkel nem szedhető együtt a hatóanyagok közötti esetlegesen előforduló kölcsönhatások miatt.

A felmérést végző Szinapszis vezető piackutatóját nem lepték meg az eredmények, mint mondta, tizenegyes éves működésük során tapasztalták, hogy káosz van a fejekben ebben a témában. Kiss Katalin elmondta: a tanulmány nem titkolt célja, hogy változtatást kezdeményezzen az étrend-kiegészítők forgalmazási szabályaiban. Ezért a cég a továbbiakban is együttműködik a Magyar Gyógyszerészi Kamarával ezen a téren.

Ami a tévhiteket illeti, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke egyetértett, de hogy eddig miért nem történt előrelépés ez ügyben, arra nem tudott válaszolni. Horváth Tamás elmondta: a szervezet 2008 márciusában már letett egy javaslatot a minisztérium asztalára. Mint mondta, a jelenlegi szabályozás megfelel az Európai Uniós követelményeknek, de a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy szigorúbb rendeletet alkossanak. Az elnök kiemelte: még azt sem sikerült elérniük, hogy az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) azt a két adatot (összetétel, javallat) feltüntesse honlapján, amelyet a gyártók bejelentenek neki.

A mai napig hivatalos megkeresés nem érkezett a részükről az intézetbe, hogy szeretnék látni az OÉTI weboldalán a termékek összetételét, és a „javallatot” – reagált az OÉTI főigazgató helyettese. Lugasi Andrea elmondta: jelenleg közel 6000 termék van a bejelentett étrend-kiegészítők között, nem könnyű az adatokat kezelni. A 2008-2009-es évekre jellemző, hogy naponta 8-10 termék bejelentése érkezik be hozzánk, de volt olyan nap, hogy egy cég 120 terméket nyújtott be egyszerre, valamint az összetevők átlagos száma 30 és 60 között van, de találkoztak már 150-es összetevő listával, nem beszélve a hatóanyagok mennyiségét közlő táblázattal. Ennek ellenéreaz OÉTI jelenleg dolgozik az elektronikus adatbázis feltöltésén.

Hozzátette: étrend-kiegészítők esetében nem beszélhetünk "javallatról", mivel ezek nem gyógyszerek, hanem élelmiszerek, így legfeljebb egészségre vonatkozó állítás lehet a termékeken. Mivel hozzájuk azok az adatok kerülnek be, ami egyébként a termék címkéjén is megjelennek, nem biztos, hogy az OÉTI-t kellene okolni azért, mert a fogyasztó nem rendelkezik kellő mennyiségű információval – szögezte le a szakértő.

A fogyasztók és a szakmai szervezetek egy része továbbra sincs tisztában azzal, hogy ezek a termékek nem engedélykötelesek. Mint ahogy az sem nyilvánvaló a számukra, hogy Magyarországon az EU csatlakozást követően nem lehet visszaállítani az étrend-kiegészítők engedélyezési rendszerét, ez ugyanis ellentétes az uniós alapelvekkel.

A fogyasztók és a szakmai szervezetek egy része továbbra sincs tisztában azzal, hogy ezek a termékek nem engedélykötelesek. Mint ahogy az sem nyilvánvaló a számukra, hogy Magyarországon az EU csatlakozást követően nem lehet visszaállítani az étrend-kiegészítők engedélyezési rendszerét, ez ugyanis ellentétes az uniós alapelvekkel. Mi van a dobozban? -->