Sikeres a pólusprogram

Elismerően szólnak az Európai Bizottság illetékesei a magyarországi pólusprogramról, és „best practice”-ként emlegetik. Csaknem két éve annak, hogy a 2007–13-as Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) keretében elindult a nemzetközileg is versenyképes pólusok kialakítását célzó program végrehajtása. Eddig a rendelkezésre álló 375 milliárd forintos fejlesztési forrás fele – 186 milliárd forint – talált gazdára a nyolc pólusvárosban, Budapesten, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron és Veszprémben, illetve a környező régiókban – összegezte lapunknak Zombori Zita, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Pólus Program Irodájának ügyvezető igazgatója. A program két tartópillérét a pólusvárosok és a klaszterek képezik. A vállalatok, kamarák, civilszervezetek, önkormányzatok, egyetemek, kutatóintézetek részvételével megvalósuló horizontális gazdaságfejlesztés 247 milliárd forintos keretéből a különböző pályázatokon 136 milliárd, a klaszterfejlesztés 128 milliárdos keretéből pedig 50 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda.

Jelenleg a legtöbb horizontális pénz, 46,3 milliárd forint a felsőoktatás infrastrukturális és informatikai fejlesztését, 12,4 milliárd forint pedig az innovációs és technológiai parkok kialakítását szolgálja. A regionális operatív programok induló és fejlődő klasztereknek meghirdetett kiírásaira 181 pályázat érkezett be. Ezek közül 100 kapott támogatást, összesen 3,3 milliárd forintot. „Jó hír az induló és fejlődő klaszerek számára, hogy novemberben újabb pályázati kiírás jelenik meg az ÚMFT regionális operatív programjaiban” – közölte kérdésünkre az igazgató. A nagyobb innovációs potenciállal rendelkező, exportra is koncentráló, akkreditált klaszterek száma mára tizenhétre nőtt. Közülük hét az egészségipar, négy az informatika, három a környezetipar, kettő a csomagolástechnika, egy az építő- és energiaipar területén nyerte el a címet. Az akkreditált klaszterek részére meghirdetett két pályázaton 9 klaszter tagvállalatainak részvételével 29 projekt nyert eddig összesen 5,3 milliárd forint támogatást. A legtöbb – tizenkét – nyertes projekt a Közép-Dunántúl régióból került ki, mögötte a második a Dél-Alföld régió hét támogatott projekttel.

„Az elmúlt közel két év nagyon küzdelmes volt, sokat vitatkoztunk a program szereplőivel, kaptunk hideget-meleget, de ma már idehaza is elismerik, hogy jó ez a program, a szóban forgó városok, régiók, az ország javát szolgálja” – jegyezte meg a mögöttük álló időszakról Zombori Zita.

A program és annak szereplői előtt persze a jövőben is nagy feladatok állnak. „Ezek egyike és talán a legfontosabb annak elérése, hogy a horizontális pillér keretében megvalósuló jelentős infrastrukturális fejlesztések valóban versenyképesebb üzleti környezetet teremtsenek, s eredményeit, egyes elemeit a pólusvárosokban, illetve az azok környezetében működő vállalkozások, klaszterek, klasztertagvállalatok a maguk javára tudják hasznosítani” – állapította meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pólusprogramjának vezetője.