Új védőoltás: fontos tudnivalók!

Az új pandémiás vakcina csak abban különbözik a hagyományos szezonálistól, hogy maga a vírus új; a védőoltás minden egyéb szempontból a korábbi években megszokott módon és alkotórészekkel készült.

Így nem is várható, hogy érdemben más oltási reakciókkal járna, mint az a kb. 20 millió dózis, amelyet a korábbi években használtunk.

Nemzetközi, infektológiai témájú konferenciákon pár éve kiemelten foglalkoznak egyes légúti vírusfertőzések – például az influenza – és egyes, jelentős bakteriális infekciók – például a pneumococcusok – kölcsönhatásával.

Klugman és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy igen szoros kapcsolat tételezhető fel a súlyos lefolyású influenzás esetek és a lebenyes tüdőgyulladás között, konkrétan azt is megfogalmazták, hogy az 1918–19-es pandémia során a halálesetekhez (becsülten 40-50 millió ember) jelentős mértékben az influenzafertőzéshez csatlakozó pneumococcus okozta tüdőgyulladás vezethetett s nem egyedül az influenza. 2007-ben hívták fel első alkalommal a figyelmet a Science folyóiratban a pneumococcusfertőzés elleni védőoltások jelentőségére a pandémiás felkészülésben.

A felvetés indoklásában leszögezik, hogy az ún. konjugált (immunmemóriát adó) vakcinák hatékonyságát gyermekkorban az influenzához kapcsolódó tüdőgyulladások gyakoriságában bizonyítottnak lehet tekinteni, mivel lényegesen kevesebb kisgyermek került kórházba tüdőgyulladás miatt az oltottak közül, függetlenül attól, hogy mi volt a kórokozó.

A WHO 2007-ben közzétett felhívása is azért javasolja minden európai országban a gyermekek pneumococcusprevencióját a 7-valens konjugált vakcinával, mert ettől – kóreredettől függetlenül – igen lényeges csökkenés remélhető a kórházi ápolást igénylő tüdőgyulladások gyakoriságában (39 százalék).

Az eljövendő hetek-hónapok során látjuk meg, lesz-e s ha igen, milyen súlyosságú influenzajárvány Magyarországon. Azt azonban már most is elmondhatjuk, hogy a két éven aluli korosztály pneumococcusfertőzés elleni oltásainak imponálóan magas aránya reményt ad arra, hogy az oltott korcsoportban lényegesen kevesebb komplikáció adódhasson.
Az életkoruk miatt veszélyeztetettek (az ötévesnél fiatalabbak) oltása – a tízévesnél fiatalabbaké akkor, ha más kockázati tényező is fennáll náluk – nemcsak őket, hanem indirekt módon a környezetükben élőket is védheti, mivel az immunizációs program populációs hatásait már precíz, korcsoportokra vonatkozó adatokkal igazolni tudták.