Az állam hagyta, hogy a MÁV felélje vagyonát

Véget kell vetnünk annak, hogy a közlekedés finanszírozása évről évre alkudozás tárgya legyen. Meg kell szabnunk a keretet, amin belül a rendszer működtethető. Magyarország helyzetében az is eredmény, ha ezt a keretet legalább a GDP egy százalékában határozzuk meg. Ami a következő három év átlagában évente több mint 270 milliárd forint. Szemben a jelenleg helyközi közlekedésre költött és fordított több mint 330 milliárddal.

Ha ez megvalósulna, az IMF-nek tett vállalásnál nagyobb, mintegy 70 milliárd forint állami szerepvállalás csökkentésére kerülne sor. Meggyőződésem, hogy a cégek hosszú távú működését egy közlekedési ágazati holding biztosíthatja. Ez azonban még ábránd, a rendelkezésre álló egyetlen év alatt ilyen horderejű változtatásokat külső források nélkül nem lehet megvalósítani – mondta a Népszabadságnak a kormánybiztos.

Mint mondta, a közlekedési szolgáltatók átlagos, évi 330 milliárd forint támogatása a fogyasztóiár-kiegészítésből, költségtérítésből állt össze, és volt benne tulajdonosi hozzájárulás, vagyonpótlás is. Ehhez képest a 40 milliárd forint IMF-vállalás teljesíthető – mondta a biztos a lapnak arra a kérdésére, teljesíthető-e a kormány Nemzetközi Valutaalapnak tett ígérete. Szerinte az állam valójában 260 milliárd forintnál többet egyetlen évben sem fizetett ki. Legfeljebb hagyta, hogy a MÁV felélje vagyonát, az olyan bevételeket, mint a MÁV Cargo eladásából befolyt 102 milliárd forint. Ahhoz azonban több év kell, hogy a közlekedés beleférjen a GDP egy százalékába, és a szolgáltatók állami tőkepótlás nélkül megéljenek.

Arra a kérdésre, miből fedezik a hiányt, Antali Károly úgy válaszolt, az egyik lehetőség a párhuzamosságok és az összehangolatlanság további csökkentése, az eddigi lépések folytatása. A másik a cégek hatékonyságának javítása. Ebben még nagyon sok a tartalék - van, aki gátlástalanul 80 milliárd forintról beszél. Ezt azonban fenntartásokkal kezelem. Szerintem a vasútnál és a Volán-társaságoknál évente 15-16 milliárd forint megtakarítás érhető el. A harmadik lehetőség a szolgáltatók bevételeinek növelése. Jó lenne, ha a MÁV és a Volán összbevételének legalább a felét nem az államtól szedné be. Ehhez azonban nemcsak tarifaemelésre lesz szükség, hanem a szolgáltatások színvonalának javítására is.

Hozzátette: nem szabad azt gondolni, hogy vasútvonalat csak a MÁV üzemeltethet. A GYSEV-nek a magyar és az osztrák tulajdonos jóváhagyására is szüksége van beruházásaihoz. Ezt azonban a tulajdonosok is csak a lehetőségek ismeretében adják meg. Ezzel együtt abban nem gondolkodunk, hogy három megyénél vagy 400-500 kilométernél többet regionális társaságba vigyünk.